2020. január 19., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Jézus böjtölni tanít

Igehely: Mt 6:16-17; Kulcsige: 6:16 „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat.”

A böjtölésről, mint kegyes cselekedetről sokfelé tanít a Biblia. Jézus maga is gyakorolta a böjtölést, és soha nem vonta kétségbe annak fontosságát és értékét. Mégis miért van az, hogy annyira hanyagoljuk annak gyakorlását? Anélkül, hogy kimerítő tanítást adnánk a böjtről, nézzük meg, mit hangsúlyozott ki Jézus a böjttel kapcsolatban:

A belső átélésen van a lényeg. Ne legyetek szomorúak, ne sajnáltassátok magatokat! Egyeseknek szokása képeket posztolni a közösségi oldalukon nagy lakomákról vagy híres éttermi vacsorákról. A böjt a lélek ünnepe: végre ő kapja a hangsúlyt, amikor „édes kettesben” lehet az Alkotóval. A test minden esetben a lélek ellen törekszik, és igyekszik elnyomni azt. Ne bánj mostohán a lelkeddel, add meg számára is az ünneplés lehetőségét!

A vőlegényre összpontosíts! Majd, ha nem lesz velük a vőlegény, akkor böjtölni fognak – mondta Jézus. Az Úrnak nagyon hiányzott a mennyország, és szolgálata kezdetekor 40 napot böjtölt. Időnként szükségünk van arra, hogy az iránytűnket a mennyország irányába fordítsuk. A hűtlenség akkor áll be könnyen, ha a menyasszony elhanyagolja a vőlegényét. Tehát szánjunk rá időt, hogy az iránta érzett vonzalmunkat és elkötelezettségünket kifejezzük!

Kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat! A fejre töltött olaj az Istennek való odaszánást, odaszentelést jelentette. A Lélek olajának friss kenetére van szükségünk, amit a böjtölés csendjében és magányában kapunk meg. Arcunkat meg szoktuk mosni, hogy tiszta és üde legyen, és visszakapja ragyogását. Böjtöléskor nem egyszer könnyeinkkel mossuk az arcunkat. De ezek a könnyek nem az embereknek szólnak, ezért nem is kell mindig látniuk. Mennyei Atyánk, aki titkon van, gyönyörködik könnyeink csillogásában, és örömét leli abban, hogy nyilvánosan válaszoljon azokra. A böjttel összekötött könyörgésünktől retteg a pokol és a gonosz lelkek menekülnek.

Ilyen böjtölésre hív a mi Mesterünk. És ha ezt rendszeresen gyakoroljuk, akkor arcunk ragyogását nem a szappan és a parfümök adják meg, hanem az Ő jelenlétében töltött idő.

Kovács Barna

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát, hogy Krisztusban minden újjászületett keresztyén testvér lehet! Imádkozzunk, hogy ennek megfelelően az egyetértésünk növekedjék! – Zsolt 133:1

Bibliaóra: 

Bibliaóra: A bűn következményei – Jer 5:1-25 (Gal 6:7)

DÉLUTÁN | 

Boldogok a szelídek

Igehely: Mt 5:5 (Mt 11:28-30 „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.”

A tanítványság iskolájában a szelídség nem a legkedveltebb tantárgyak közé tartozik. Legtöbben a boldogság tanfolyamra járnának, hogy azt majd mesterfokon élhessék meg. Igen népszerűek azok a keresztyén egyházak, mozgalmak, amelyek azt hirdetik, hogy az igazi hit egészséges, sikeres és boldog életet eredményez.

Tanuljatok tőlem! Annyira fontos a szelídség tárgyköre, hogy maga a tanszékvezető oktatja, nem bízza egy tanársegédre sem. Elsőkézből láthatták a tanítványok, milyen alázattal áll be az Isten Báránya a bűnösök sorába, hogy János által megkeresztelkedjen. Amikor a bűnös nőt a farizeusok köveket szorongatva vádolták, Ő szelíden lehajolt hozzá a porba. Amikor szavait ízekre szedve az írástudók istenkáromlónak és a császár ellen lázítónak tüntették fel, Ő szelíden egy pénzérmét tartott fel, és istenfélelemre, valamint társadalmi becsületre szólított fel. Amikor saját tanítványa tagadta meg, és gyalázatos viselkedésével a szegek okozta sebeknél is mélyebben megbántotta; szelíden megvendégelte, és szemrehányás nélkül helyreállította. Amikor ezer érvet hozhatott volna fel a mentségére, vádlói előtt nem nyitotta meg száját, alázatosan tűrte a szenvedést és a halált. Ő a minta, akit nekünk követnünk kell!

Gyakorolva tanuljuk. Az iga – bármennyire simára is van kifaragva – pár hétig nagyon töri az állat nyakát. Azt is meg kell tanulnia, hogy társával egyszerre lépdeljen. Ehhez a képhez hasonlítja az Úr Jézus az alázat és a szelídség tanulását. Lépésről-lépésre haladva. Az Úr összehoz olyan munkatárssal, osztálytárssal vagy rokonnal, akit nagyon nehéz elviselni, szinte tövisként van oldalunkban vagy szálkaként a szemünkben. Minden vágyunk az, hogy tőle megszabaduljunk. De az Úr keze van ezekben: része a tantárgynak, a tanulás folyamatának. A Szentlélek segít abban, hogy a szelídség gyümölcse kiformálódjon bennünk (Gal 5:23). Ebben a folyamatban elkerülhetetlen az ÉN összetöretése, míg végül eljutunk oda, hogy boldogít a szelídség. Én még mindig ebbe az iskolába járok. Ugye, te is?

Kovács Barna

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 25:23–33; Igehely: 1Sám 25:28 „Bocsásd meg azért szolgálód hibáját, mert a te házadat, uram, bizonyosan maradandóvá teszi az Úr, hiszen az Úr harcait harcolod, uram, és nincs benned semmi rossz, mióta élsz.”

A ránk következő héten több alkalommal is ószövetségi csatákról, háborúkról fogunk olvasni. Ezekből nem csupán történeti információkat, nem is haditechnikai ismereteket kapunk, hanem a lelki éle-tünkhöz és lelki harcainkhoz tanácsokat, alapelveket. Abban, ahogy Isten az ószövetségi hősökhöz szólt, amit azok tettek, és ahogyan reagáltak az Isten akaratára, mi magunk is az Úr szavát hallhatjuk meg. Így Dávid története Nábállal és Abigaillal számunkra is tanulságos.