Igehely: Mt 11:16-19; Kulcsige: Mt 11:19 „Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség.”
Jézus a zsidó népet azokhoz a gyermekekhez hasonlítja, akik a piacon ültek, de nem lehetett sehogy kedvükben járni, semmivel nem lehetett őket rávenni, hogy lelkesedjenek. János egyféleképpen tett, Jézus másféleképpen, de egyik sem volt kedvére való a népnek, mindegyikben találtak kivetnivalót. Ma is nagyon sokan vannak, akikben nagy az érdektelenség Isten és az Ő Igéje után. Jézus azzal szeretné felrázni az egyik gyülekezetet a Jelenések könyvében, hogy „… vajha hideg volnál vagy hév.” Az érdektelenség sok jótól megfoszthat. Jézus szemükre is veti, mert azokban a városokban történtek a legtöbb csodák, és mégsem tértek meg. A mi szemünk előtt is történnek és játszódnak le olyan események, amelyek nagy lelki megmozdulásokat kellene eredményezzenek. Az evangélium hirdetése valószínű, hogy az elmúlt 2000 év alatt soha nem volt olyan mértékű, mint napjainkban, mégis a közömbösség és érdektelenség bénítóan bilincseli le társadalmunkat. Igyekezz ma jót cselekedni, hagyj fel a közömbösséggel, ne várd, hogy kérleljenek, hogy te is tegyél valamit, hanem cselekedj ma Isten országának terjedése érdekében.
Papp László
Bátorítsuk egymást a nyomorúságban
Igehely: ApCsel 14:19-22; Kulcsige: ApCsel 14:21-22 „Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban, és sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába. Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.”
Pálnak lett volna még sok feladata Lisztrában, de egy félrevezetett tömeg ráront, megkövezi és testét kivonszolja a városon kívülre, mert halottnak hitte. Amikor azonban a tanítványok körülveszik, az apostol felkel és bemegy a városba. Még van ereje az evangélium hirdetésére, és még arra is, hogy bátorítsa a tanítványokat megmaradni a hitben. Talán emberileg azt kellet volna mondania, hogy ezzel be is fejezi a szolgálatot, hisz majdnem belehalt. Mondhatta volna a többieknek is, hogy vigyázzanak magukra, mentsék a bőrüket, nehogy hasonló sorsra jussanak, mint ő. Ehelyett ő vigasztalja társait, és ezt azért tudja tenni, mert vannak, akik körülveszik és bátorítják őt. Nem tudom, hogy te kiket bátorítasz vagy téged kik bátorítottak. Ha Isten megenged próbákat az életünkbe, fog rendelni megfelelő társakat, akik bátorítsanak. Vagy lehet, éppen te rajtad keresztül akar Isten bátorítani másokat. Lesznek ugyan harcok, de lesznek társak, testvérek is, akik bátorítani fognak. A bántást hagyd másokra, te légy bátorító.
Papp László
