2020. február 17., hétfő

DÉLELŐTT | 
Hatalmat adott tanítványainak

Igehely: Mt 10:1-8; Kulcsige: Mt 10:1 „Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.”

„Csak vidd ki a fiatalokat a sportpályára, és meglátod, hogy mi is lappang igazából a belsőjükben.” – ez a tanács hangzott el egy ifjúsági vezetőképzőn. Ugyanez az alapelv érvényes, amikor valaki kezébe egy nagyobb pénzösszeg kerül. Felszínre jön az emberben lappangó igazi vágy. Igaz ez a hatalommal kapcsolatosan is. A tanítvány vágya a mestere akarata. Mikor az Ember Fia, Jézus adott hatalmat a tanítványainak, fontos megfigyelni néhány alapelvet:

1. „Magához hívta tizenkét tanítványát”: Jézus a kezdeményező. Olyan egyszerű, hétköznapi, munkásembereket használt fel, akiket nem a kimagasló eredményeik tettek alkalmassá, hanem a Mester hívása. Ha tanítvány vagy, téged is hív!

2. „Hatalmat adott nekik”: a hatalom, amivel a tanítvány rendelkezik, nem saját, hanem mennyei erőforrásból származik és táplálkozik. Ugyanakkor, a természetfölötti feladathoz, természetfölötti erőre van szükség.

3. „Menjetek el, és hirdessétek”: a mester parancsa egyszerű és érthető.

4.„Ingyen kaptátok, ingyen adtátok”: a hatalom ajándék. Továbbadása felelősség.

Túl egyszerűnek, túl kicsinek, túl halandónak látod magad? Gratulálok! Felvételt nyertél a mennyei feladat elvégzésére!

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

A viszálykodás egyéb gonoszsággal jár

Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:14-16 „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.  Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett.”

Gyermekek életét figyelve, azt a versengést láthatjuk magatartásukban, hogy egy-egy területen mennyivel jobbak társaiknál. Viszont, ha jól meggondoljuk, akkor gyakran mi felnőttek is hasonló módon viselkedünk. Jakab apostol is a bölcsességgel való versengést véli felfedezni olvasói körében és igyekszik rendet teremteni. Két támpontot ad az Ige nekünk is, hogy miként kell a saját és a mások bölcsességét megvizsgálnunk. Mi a bölcsesség forrása és mi a gyümölcse? A forrás mindenképp hatással van arra, hogy milyen lesz a gyümölcs.

Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a földi, emberi bölcsesség forrása sok esetben a Sátán. Érdemes megvizsgálni, hogy mielőtt megszólalnék, mi indítja a szívemet? Ha a szívem állapota keserű irigységgel és viszálykodással van tele, akkor annak gyümölcse zűrzavar és még több gonosz tett lesz.

A másik forrás, mondja Jakab felülről való. Az Istentől származó bölcsességet öt pozitív és két negatívval jelzővel mutatja be. Először is a felülről való „bölcsesség tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” A jó forrás tehát még több jó gyümölcsöt terem.

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mk 7:10–13; Kulcsige: Mk 7:10 „Mert Mózes ezt mondta: «Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.»”

Vannak olyan szülők, akiket nehéz tisztelni. A buta ember okos gyermeke számára, akit nem támogattak a tanulásban, és egyedül ért el mindent, nagy kísértés lehet, hogy gúnyolja, mások előtt lejárassa apját. Az erőszakos ember bántalmazott gyermeke számára, aki tizenévesen elmenekül otthonról, nagy kísértés lehet, hogy kiadja haragját, ami az évek során fölgyűlt benne. A megalázott gyermek számára, aki egész életében becsmérlést kapott szüleitől, hogy nem fogja vinni semmire az életben, nagy kísértés lehet, hogy ezt az orruk alá dörgölje, majd ne segítsen rajtuk, amikor szükségük lenne rá.