2020. december 18., péntek

DÉLELŐTT | 
Várjuk visszatérő Urunkat!

Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”

Egy világrekord azt mutatja, hogy a leghosszabb ébren, alvás nélkül töltött idő 11 nap. Ez az idő azonban nem volt tökéletesen éber, koncentrált. A rekordot beállító fiatal koncentráló képessége, a hatások észlelése egyre tompább lett.

Ezek alapján kérdés lehet, hogy Jézus fizikai ébrenlétet kér a követőitől? Azt mondja, hogy soha nem szabad aludni? Egyáltalán nem. Lelki értelemben figyelmeztet arra, hogy várakozó állapotban vagyunk, amiben soha nem szabad megfeledkezni, hogy beosztott szolgái vagyunk mindannyian a ház urának. Olyan szolgák, akiknek mindig annak tudatában kell élni és dolgozni, hogy a gazda éppen most is megérkezhet, ebben a pillanatban is maga elé szólíthat.

Aludhatunk, nyaralhatunk, pihenhetünk, kikapcsolódhatunk, de arról soha nem szabad megfeledkezni, hogy kik vagyunk és kinek a szolgái vagyunk. Lelki értelemben soha nem lehetünk önfeledtek, azaz nem feledkezhetünk meg magunkról, elhívásunkról és elhívónkról, célunkról, küldetésünkről. Éppen ezért a vasárnapi pihenést, az évközi nyaralást, az alkalmi kikapcsolódást is azért éljük meg, hogy erőt gyűjtsünk a szolgálat további betöltéséhez.

Takács Zoltán

DÉLUTÁN | 

Az elhívottak megmenekülnek

Igehely: Jóel 3:5 (2:32) „De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az Úr ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az Úr.”

Gyakran látni olyan híreket távoli országokban, hogy hatalmas hurrikánok érkezéséről számolnak be. Ilyenkor az emberek elkezdik a szükséges felkészülést, hogy védekezzenek a károk ellen. Van, aki felpakol és átmenetileg más helyre költözik, van aki bedeszkázza az ablakokat és bevásárol. Mindenki valahogy túl akarja élni azokat a napokat, azt az eseményt. A cél a megmenekülés.

Hogyan lehet megmenekülni, amikor jön az Úr nagy és félelmetes napja? Lehet átmenetileg meghúzni magunkat valahol? Érdemes-e jól bezárkózni és átvészelni a napot? Szükséges vizet és tartós élelmiszert beszerezni, hogy túléljük a veszélyt? Ezek semmit sem érnek. A menekülésnek egyetlen útja, módja van. Ez pedig az elhívás. A beteljesedett elhívás. Azaz, ha hívott az Úr, akkor igent mondtam neki. Ha hallottad a hívást és elfogadtad, és ma is az elhívásod szerint élsz, a megmenekültek között vagy. Törekedni kell az apostol tanácsának teljesítésére: „éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok...” (Ef 4:1)

Takács Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Thessz 2:13–17; Igehely: 2Thessz 2:14 „Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.”

Csodálatos dolog történt a gyülekezet tagjaival! Megszabadultak hiábavaló, bűnös életükből, mert elfogadták az igazságot, Krisztust. De voltak Thesszalonikában olyanok is, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Láthatjuk, hogy az emberek igazsághoz való viszonyulásától függ az örök életük. Azok fognak elveszni, akik megvetik az igazságot. Jézus az igazság, s aki őt félvállról veszi, nem törődik vele, az már elveszett.