2020. augusztus 17., hétfő

DÉLELŐTT | 
Panaszkodva, de kitartva

Igehely: Jer 15:5-21; Kulcsige: Jer 15:19 „Erre így szólt az Úr: Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj. Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm lehetsz. Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk.”

Bár Manassé, Júda leggonoszabb királya már régen meghalt, a választott nép továbbra is életének hatása alatt volt. Istenről és törvényeiről elfeledkeztek. Ezért Megváltó Uruk elképzelhetetlen haraggal ellenük fordult. Kegyelméből mégis megbízta Jeremiás prófétát, hogy bűneiket leplezze le, azok következményeit kendőzetlenül részletezze. Mégsem tértek meg, inkább a próféta ellen támadtak szóban és cselekedetben.

Jeremiás őszintén panaszkodik. Mégis tovább vállalja hivatását. Öröm és kín viaskodik a lelkében. Először népének magányosságát panaszolja el. Az igaz Istentől megparancsolt perlekedését említi. Féltő szeretetéért szenved átkot, szitkot és gyalázatot! Isten szavatolja életben maradását. Élvezettel, örömmel hallgatta a hozzá eljutó, a benne tovább élő igéket. Közelről sem a mulatozás, a tréfálkozás derítette jókedvre őt! Az átvett súlyos üzenetek ugyanakkor bánattal, fájdalommal, sebekkel borították el, és magányossá tették. Nem kiszámíthatóan és nem megrendelésre kapta az élő igéket. Panaszkodásából meg kellett térnie, hogy folytathassa küldetését!

Miből kell nekünk megtérnünk? A Mindenható Isten a mi megmentőnk és szabadítónk! Kikkel szemben kell bevehetetlen ércfallá lennünk?

Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Ne káromoltassék miattunk az Ige!

Igehely: Tit 2:1-10 Kulcsigék: Tit 2:1-5 „Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással, hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek; ugyanígy az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek; senkit se rágalmazzanak, ne legyenek mértéktelen borivás rabjai, tanítsanak a jóra; neveljék józanságra a fiatal asszonyokat, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket, és józanok, tiszták, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét.”

Pál azért hagyta Tituszt Krétában, hogy hozza rendbe az elintézetlenül maradt ügyeket. Tanácsként írta le kijelölt igeszakaszunkat. Ajánlata szerint az egészséges tanítást az idős férfiaknál kell kezdeni. Nem ígér nekik jó testi egészséget, hanem felszólítja őket a példamutató lelki-szellemi életre. Abban legyenek egészségesek, épek! Rögtön az idős nők következnek. Megfelelő szent életre szólítja őket, és hogy tanítsanak a jóra, különösképpen a családi kérdések területén! Nem találomra hozza szóba a különböző elvárásokat. Mindjárt a fiatal asszonyok jönnek a sorban. Bár csak itt írja, hogy miattuk ne érje gyalázat Isten igéjét, mégis mindenkire vonatkozik ez. Az ifjak sem maradhatnak ki. Titusz kiváló, megbízható barátjuk és példaképük lehet. A sor végén a rabszolgákat találjuk. (Mi talán az ő helyreigazításukkal kezdtük volna!) Itt elsősorban munkaetikai témák szerepelnek. Ők is Istenünk tanításának díszére válhatnak mindenben. Mindenkinek ajánlott erény a józanság. Több görög kifejezés írja le szakaszunkban. Jelentésük: előrelátás, fegyelmezettség, megfontoltság, mentesség az alkohol hatása alól, mértékletesség, tapintatosság. Elrugaszkodott korunkban kiváltság józanul élni!

Vass Gergely

 Napi áhítat

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:13 „Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván.”

A Biblián keresztül megláthatjuk, hogy még a hithősök élete sem volt tökéletes. Bár tudjuk róluk, hogy szoros kapcsolatban éltek az élő Istennel, mégis kerültek olyan élethelyzetbe, vagy jutottak el olyan pontra, ahol panaszra nyílt a szájuk, vagy csupán megkérdőjelezték az Isten szeretetét, jóságát. Talán Jób életét tanulmányozva elismerhetjük: neki igazán volt oka a panaszkodásra. Ez lenne Isten terve? Így jár az, aki benne hisz? Hol a szeretet, hol a védelem? A keresztyén ember is kerülhet ilyen élethelyzetbe, ahol hasonló gondolatok, kérdések fogalmazódnak meg a szívében.