2019. szeptember 16., hétfő

DÉLELŐTT | 
Amikor a törekvés iránya rossz

Igehely: Róm 11:7-10; Kulcsige: 11:7 „Mi tehát a helyzet? Amire Izráel törekedett, azt nem érte el. A választottak azonban elérték, a többiek pedig megkeményíttettek.”

Amikor a büszkeség az emberi szívben helyet kap, akkor rossz irányba kezd majd haladni. Olyan sok kárt tett már a büszkeség, és olyan sok keserűségnek lett az okozója! A büszkeség megvakítja az embert, ezért már arra sem képes, hogy felismerje: haladásának iránya téves.

Amikor az alázat nem kap helyet életünkben, nagyon könnyen megtörténik, hogy a törekvésünk az Úr útján való haladásra csődöt mond, mert alázat nélkül nem lehetünk az Úr szolgái. Jézus Krisztus is az alázatra tanított, amikor a földön járt: „... tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek” (Mt 11:29).

Volt rá példa, hogy Izráel népe nem látta kiváltságnak, amit az Úr tett vele, hanem egy idő után úgy gondolta, hogy az természet szerint jár neki. Amikor az ember életéből hiányzik az Isten iránti hála és elismerés a sok jóért, akkor már nem a keskeny ösvényen halad. Amikor a többszöri figyelmezetésekre sem hallgat, és nem tér meg, akkor könnyen megtörténhet, hogy a szíve megkeményedik.

Alázatos embernek látnak mások? A jóra jól törekszem-e?

Rajna Ottó

DÉLUTÁN | 

A jótékonyság kapcsolatot épít

Igehely: 1Móz 24:10-27

Ábrahám szolgája azt kéri Istentől: az legyen a jel a kiválasztott leányról, hogy az nemcsak annyit tegyen meg, amennyit kérnek tőle, hanem a jócselekedetben legyen kész áldozatot és nem kevés fáradságot is vállalni, olyan feladatban, amit nem is kérnek, és nem is várnak el tőle. Egy tevét megitatni sem lehetett kicsi dolog, hát még mind a tízet (19.v.)!

Rebeka jótékonyságának az egyik eredménye az lett, hogy a szolga megtapasztalta Isten vezetését, és ezért áldotta az Urat, földig hajolva előtte, hálát adva neki. A szolga és Isten között a kapcsolat ezek után csak szorosabb lett.

Rebeka jótékonyságának a másik eredménye az lett, hogy két ember kapcsolatba került egymással: Rebeka férjet kapott, Izsák pedig feleséget. Biztosan nem is sejtette, hogy egy idős emberen segítve ilyen jutalom vár reá. „Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot; forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet” (1Pt 3:10-11).

Rajna Ottó

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.