2019. november 18., hétfő

DÉLELŐTT | 
Egy fárasztó nap után is lehet imádkozni

Igehely: Mt 14:22-25; Kulcsige: 14:23 „Miután elbocsátotta a sokaságot, egyedül felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.”

Bemerítő János halálhírére Jézus egy sivár helyre hajózott, ahova a sokaság gyalog követte. Irántuk való szánalomból meggyógyította betegeiket. A fáradságos nap végén Jézus nem bocsátja útnak őket addig, amíg meg nem vendégeli őket. Mielőtt a népet elbocsátotta volna, tanítványait arra kényszeríti, hogy szálljanak hajóba, és induljanak előre a túlsó part felé. Miután mindenkit útnak indított, felment a hegyre egyedül imádkozni.

Emlékezetes pillanatok azok, amikor szolgálhatunk mások felé, amikor bajbajutott embereken segíthetünk, útbaigazíthatjuk az arra szorulókat. De felejthetetlen és áldott idők az Úr előtt imádságban töltött alkalmak, még akkor is, amikor a fáradtság miatt nem jön álom a szemünkre. Munkánk közepette vagy után szánjunk időt az imádságra. „Szánj időt imára e gyors világban, tölts több időt Véle belső szobádban! Nézz Jézusra folyton, és csak Őt kövesd, hogy sokan meglássák képmását benned.” HH 658/2

Kényszer-e vagy öröm számodra az imádság? Hogyan befolyásolja imaéletedet a fáradtság?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Tiszta és szeplő nélkül való

Igehely: Jak 1:26-27

Az istentiszteletnek a hívő ember teljes életére kihatással kell lennie. Hogy Istent valóságosan tiszteljük-e, azt elsősorban nem a keresztyén összejöveteleken való részvétel, hanem beszédünk árulja el. Ez Ige alapján minden ítélkezéstől mentesen kijelenthetjük, hogy a látszat nem minden esetben fedi a valóságot. A nyelv megfékezésének hiánya öncsalás áldozatává tesz, és hitelteleníti, semmissé teszi istentiszteletünket. Az Ige azok kerülésére szólít fel, akik vigyáznak ugyan a külső látszatra, de a kegyesség erejét megtagadják, elutasítják (2Tim 3:5). Nekünk az Atya előtt kedves istentiszteletre kell törekednünk, ami csak így lehet tiszta és szeplő nélküli. Ez pedig két dolog függvénye: a nyomorúságban levő árvák és özvegyek látogatása, megsegítése, és egyéni életünknek a bűnöktől való tisztántartása. Röviden összefoglalva: a tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet bűntől és szennyfoltoktól mentes életet kíván, aminek magától értetődő következménye a rászorulók látogatása, megsegítése kell, hogy legyen.

Kiss Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.