2019. március 3., vasárnap

DÉLELŐTT | 
A szeretet és az engedelmesség kapcsolata

Igehely: Jn 14:18-24; Kulcsige: 14:23 „Jézus így válaszolt: Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk.”

Egy apa megkérte fiait, hogy menjenek és dolgozzanak a szőlőskertbe. Az egyik ezt mondta neki: Nem megyek, de később mégis elment. A másik ezt felelte: Megyek, de nem ment. „E kettő közül melyik teljesítette az apja akaratát?” (Mt 21:32) Tudjuk a választ! A Krisztust szerető „tanítványi” élet egyik kihívása az engedelmesség. Fogadjuk-e a szót, Isten Fiának szavát? A felhívás: „Fogadj szót!”, nem csak a gyermekkorhoz kötődik.

„Ha valaki szeret engem” – mondta az Úr Jézus tanítványainak az utolsó vacsora alkalmával. Ma is megvizsgálja szeretetünk őszinteségét. Mi megtartjuk az Ő beszédét? Amikor énekelni szoktuk kedves énekünk szavait: „Szeretlek Jézusom, tudom enyém vagy” – vajon arra is odafigyelünk, hogy szavaink összhangban legyenek engedelmes magaviseletünkkel?

Ha lelki harmónia, belső béke, nyugalom megtalálásáról hallasz, jussanak eszedbe Isten Fia, Jézus szavai: „annál lakozunk (az Atyával)” és „kijelentem magam neki” (21.v.). Kinél „lakozunk”? Kinek jelentem ki magam? Annak, aki szeret engem, aki megtartja beszédemet. Ez a szeretetteljes kapcsolat igazi békességet ad!

Mit jelent az, hogy Jézus nem a világnak, hanem az övéinek jelenti ki magát, és miért? (22.v.)

Milyen az a szeretet, amelyik nem tartja meg Jézus igéit?

Az önző szeretet szeretet-e még? Az igazi szeretet maradhat-e meddő, vagy természete a gyümölcsözés?

Lehet szóval szeretni csupán? (1Jn 3:18) Amennyire haszontalan engedelmesség nélkül szeretni Jézust, annyira félrevezető szeretni az embereket jó tettek nélkül!

János Levente

Imaáhítat: 

Könyörögjünk, hogy képesek legyünk Isten akaratának engedelmes elfogadására! – Mk 14:35-36

Bibliaóra: 

Figyeljünk Isten Fiára! – Zsid 1:1-2:4 (Zsid 1:1-2a)

DÉLUTÁN | 

Az első nemzetségtáblázat

Igehely: 1Móz 5:1-32

A következő héten néhány nemzetségtáblázatot is elolvasunk, elég nehéz olvasmány, mert tanulmányozásuk időigényes, de az azokhoz kapcsolódó üzenetek olyanok, mint az igazgyöngyök. Legyünk mi is „gyöngyhalászok”, akik igyekeztek mélyre merülni a gyöngykagylókért.

A Káintól származó hét nemzedék, sajnos az Istentől eltávolodottak névsora, még a hetedik is, Lámek (4:23) még mindig káini. A meggyilkolt Ábel helyébe Sét lépett, Ádám fia (4:25). Séttel azonban Isten mintegy újat kezd az emberi nemzetséggel. Ez az a vonal, amelyhez Isten áldása és ígéretei kötődnek.

Az első név az emberiség nemzetségtáblázatából a Teremtő Isten, minden élet forrása (1.v.). Ő az első, a „kezdet és a vég” (Jel 22:13). Alkotó keze formálta, megáldotta az embert, de végső ítéletre is kinyújtja azt. A gonoszok uralomra törnek Isten nélkül, az Övéi, a krisztushívők Ővele együtt „uralkodnak örökkön-örökké” (Jel 22:5).

Az első ember, Ádám „fiút nemzett”, a neve Sét, az ő fia pedig Enós. A bűnbeesett, átok alá kerülő emberiség (29.v.) egyedüli reménysége Isten. Enós idejében „kezdték segítségül hívni az Úr nevét” (4:26), és akik segítségül hívják – ami a hit jele – van reménységük, mert Ő mondta: „irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem” (2Móz 20:6). Aki Isten felé fordul élő reménysége van, bárki is volt az apja vagy annak bűnei, bármilyen istentelen is nemzedéke. Hittel hívd segítségül Őt!

Ezen a listán szerepel Énók neve is. Őróla egy rövid, de sokatmondó megjegyzést olvasunk, ami kétszer is előfordul: „Istennel járt” (22.v., 24.v.). Isten úgy döntött, hogy 365 éves korában „magához vette őt” (24.v.), elkerülte a testi halált, mint azok, akik az Úr Jézus eljövetelkor elragadtatnak (1Thessz 4:17). Az özönvíz előtti gonosz nemzedékek között is voltak, akik őszintén ragaszkodtak Istenhez. Te mennyire ragaszkodsz Őhozzá?

A lista végén Noét és fiait találjuk. Noé apja, Lámek szavai prófétaiak: „ő vigasztal meg bennünket” (29.v.). Az ő idejében a romlottság, az erőszak miatt elpusztul az első világ özönvíz által. Noé, aki szintén „Istennel járt” (6:9), családjával együtt eszközzé válhatott az emberi nem megmenekülésében. Isten szövetségkötése pedig az új kezdete. Krisztusban a mi reménységünk is hasonló!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 2Thessz 2:13–17; Igehely: 2Thessz 2:14 „Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.”

Csodálatos dolog történt a gyülekezet tagjaival! Megszabadultak hiábavaló, bűnös életükből, mert elfogadták az igazságot, Krisztust. De voltak Thesszalonikában olyanok is, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Láthatjuk, hogy az emberek igazsághoz való viszonyulásától függ az örök életük. Azok fognak elveszni, akik megvetik az igazságot. Jézus az igazság, s aki őt félvállról veszi, nem törődik vele, az már elveszett.