2019. március 2., szombat

DÉLELŐTT | 
Nincs ok a nyugtalanságra

Igehely: Jn 14:1-14; Kulcsige: 14:1 „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem!”

Ha az ember nem ismeri a jövőt, vagy egy bizonytalan esemény előtt áll, a lelkét elönti a kétség és félelem, amit egyszerűen csak nyugtalanságnak hívunk. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy félelmeink alaptalanok voltak. Olyan történések miatt is aggódtunk, amik után később ráeszméltünk, hogy Isten végig a kezében tartott, mellettünk volt. Sajnos, jellemző ránk, hogy ha nincs okunk a nyugtalanságra, akkor könnyen találunk egy okot.

Viszont lelki nyugtalanságunk sokszor valós okoknak köszönhető, például az ismeretlentől való félelemnek. Jézus azonban azt mondja: „ne nyugtalankodjék a szívetek”, hanem tegyetek valami mást: bízzatok, higgyetek. Ha nyugtalanság lenne ma reggel a szívedben, bízz azokban az ígéretekben, amiket Isten adott neked. Semmi sem választhat el az Ő szeretetétől, veled marad a világ végezetéig. Semmi nem történhet veled, amit az Úr ne tudna. Higgy Istenben, bízz Benne, és nem lesz okod a nyugtalanságra!

Mi Krisztus ígérete neked a mai napra, miben kell bíznod? Hogyan gondoskodott az Úr rólad, családodról az elmúlt időben?

Szabó Szilárd

DÉLUTÁN | 

A pogányok földjét nekik adta Isten

Igehely: Zsolt 105:1-15,39-45

Amikor az izráeliták Istent dicsőítették, visszakanyarodtak a történelmükhöz, azokhoz az időkhöz, amikor Isten elhívását megtapasztalták, csodálatos szabadításában részesültek, és Istentől kijelölt földterületükön letelepedtek. Azért volt ez számukra oly csodálatos, mert ezekért ők semmit nem tettek. Az Egyiptomból való szabadulás, a pusztai vándorlás alatti gondoskodás vagy a honfoglalás mind Isten gondviselésének a bizonyítékai voltak. Ugyanígy tekinthetünk mi is, keresztyének, az Úr Jézus Krisztus szabadítására, amiért semmit sem tettünk, hisz ajándékba kaptuk. Ha visszatekintünk életünk idejére, olyan sokszor tapasztaltuk, hogy Isten mellettünk volt, megvédett, gondot viselt rólunk. Mindezt ingyen kegyelméből tette.

Jöjjünk, és áldjuk a mi Istenünket szeretetéért, és azért, ahogyan életünket vezette! Emlékezzünk azokra a csodákra, amelyekkel tapasztaltuk Isten hatalmát, és ne felejtsük el, hogy a Krisztusban kapott ingyen kegyelem a legnagyobb ajándék! Magasztald ma is az Urat, és hirdesd tetteit a népek között!

Szabó Szilárd

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.