2019. március 11., hétfő

DÉLELŐTT | 
Elvégzett munka

Igehely: Jn 17:1-8; Kulcsige: 17:4 „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.”

Sok mindenhez hozzáfogunk, és sok minden marad elvégezetlenül. Egyes feladatokat azért hagyunk félbe, mert nem lehet őket egyszeriből befejezni, másokat azért, mert egyszerűen elfelejtjük, vagy szándékosan elfelejtjük, mert nincs hozzá kedvünk. Kiszállunk, mert elfogy az idő, elfogy az erő, kifogynak a források.

Hétfő reggel van. Milyen elvégezetlen feladatok jutnak most eszedbe az elmúlt hétről? Az elmúlt hónapból, évből…? Még jó, hogy tudunk felejteni, másképp mindig a mulasztásaink gyötörnének. Vannak munkák vagy munkahelyek, amelyeket nem érdemes folytatni. Kérj bölcsességet Istentől, hogy tudd feledni azt, amit nem érdemes folytatni, és emlékezz arra, amit be kell fejezned! Nagy baj, ha ez fordítva van.

A jól befejezett munka dicsőíti Istent. Tanuljuk meg ezt Jézustól! Ő ki tudta mondani, hogy elvégeztem, jól végeztem. Ahhoz, hogy ide eljuss, pontosan tudnod kell, hogy mi a feladatod. Jézus jól tudta, ezért mondhatta, hogy kész. A fő feladatod, hogy dicsőítsd Istent! Mi a többi feladatod?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Az Úr megbánta, hogy Sault királlyá tette

Igehely: 1Sám 15:10-15

Tulajdonképpen a nép tette királlyá Sault, amikor királyt kívánt. Ennek ellenére Isten nem rótta fel, és nem mondta: „Én nem voltam jó nektek, a próféta sem volt jó, hát most akkor tessék!” Sámuel tiltakozott, Isten azonban beleegyezett, hogy Saul király legyen. Lehetett volna jó király (később voltak istenfélő királyok, igaz, nem sokan), de hamar kiütközött a felszín alatt húzódó jelleme. Nem volt szíve és érzéke az Úrral való élő kapcsolatra, ezért messze sodródott Istentől és az Ő útjaitól. Először büszkeség, majd makacsság, aztán erőszakosság, végül gyilkos indulatok és őrült tombolás kerítette hatalmába szívét. Nem csoda, hogy Isten és Sámuel bánkódott miatta. Érdekes azonban, hogy Saul azután még évtizedekig király maradt. Miért vetette őt el az Úr? Mert Saul elfordult tőle, és engedetlen lett.

Könnyű Saul felett ítélkezni, de gondolj csak a saját elfordulásaidra és engedetlenségeidre! Megbántottad valamivel az Urat? Bánd meg, mielőtt Ő megbánná, mert ha nem, akkor te bánod meg!

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.