2019. június 1., szombat

DÉLELŐTT | 
Igazságban járó gyermekek

Igehely: 3Jn 1-8; Kulcsige: 4 „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”

„Nincsen igaz ember egy sem” (Róm 3:10-11). Képzeljünk el egy olyan világot, amelyről azt mondja Isten, hogy egy igaz sem él benne. Hogyan születhetnének ide igazságban járó gyermekek? Csak egy módja van: az újjászületés. János róluk beszél. Rólad elmondhatja-e, kedves olvasó: „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak”? Gondold át, milyen boldog lehet a mennyei Atya és a mi Megváltónk, amikor azt látja, hogy egy gonoszsággal telt világban, a hazugság fejedelmének birodalmában van Istenkereső, megtérő és újjászületett lélek! Sokan gondolják úgy, hogy majd jót cselekednek, igazságosak lesznek, talán vallásosak, és ez által az igazság gyermekeivé válnak. Az a rossz hírem, hogy ez képtelenség! „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság” (1Jn 1:8). Viszont, ha megvalljuk bűneinket, meghalunk azoknak óemberünkkel együtt, hit által, Krisztus feltámadásában örök életet nyerünk már itt e földi létben!

Hogyan kell megnyilvánulni a pogányok felé, és hogyan a hívők felé?

Bódis László

DÉLUTÁN | 

„Megmosattatok...”

Igehely: 1Kor 6:11

Az ember lényéhez kapcsolódik a tisztaság igénye. Sajnos, a bűn, bűnös természetünk ezen az alapvető jellemzőnkön változtatott, ezért nagyon sokan nem is tartják olyan fontosnak. Nem törődnek a higiénikus életmóddal, és szívük tisztasága is közömbös számukra. Az új életben járó ember megkapta, visszakapta ezt az érzékenységét. Nem szeret, és nem is tud szennyesen, bűnösen élni. Ezért keresi a tisztulás módját. Az Ószövetségben számos tisztulási, tisztálkodási forma, rituálé tette lehetővé az Istenhez való igazodást. A tisztulás, tisztítás, mosás sok áldozatot követelt.

Gyermekkorom emlékei között őrzöm azokat a téli pillanatokat, amikor a falusi asszonyok a folyó jegén léket vágtak, a kilúgozott ruhákat aztán folyóvízben órákon át tisztára öblítették. Ma is vannak vallási gyakorlatok, szertartások, sokféle tisztulási módszer. Vajon igaziak, hitelesek ezek? Igénkben azt olvassuk: „de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által”. Fontos, hogy kinek a nevében, kinek a Lelke által! Vágysz erre most? Ha már merítettél a szabadítás kútforrásából, akkor áldd, dicsőítsd Megváltónkat velem együtt!

Bódis László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”

Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.