2019. július 24., szerda

DÉLELŐTT | 
A hívők készek minden jó cselekedetre

Igehely: Tit 3:1-8; Kulcsige: 3:1 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre.”

„Egy kanadai tanulmány szerint mindenütt jobb adni, mint kapni. Ez derül ki egy 126 országra és 234 ezer emberre kiterjedő tanulmányból. A válaszadók szerte a világban egybehangzóan azt felelték, hogy jó érzés töltötte el őket amiatt, hogy adományoztak. A jelenség éppúgy igaz a gazdag, mint a szegény országokra, valamint szegényebb és tehetősebb emberre egyaránt.” - írja Móricz Viktória egy tanulmányában. Láthatjuk itt, hogy milyen erősek az Úr alapelvei: még akkor is hatnak, amikor már nem biblikus a cél.

A keresztyén motiváció azonban ennél sokkal mélyebb. Azért cselekesszük a jót, mert ezt megelőzőleg üdvösséget nyertünk és reménységünk van az örök életre. Mindez Krisztus irgalmából és kegyelméből lett személyessé számunkra, a Szent Lélek megújító „fürdője” után. Tehát, a naponkénti jó cselekedet elhatárol a világtól, megkülönböztet és az Isten felé emel minket. Ezenkívül hasznosak az embereknek.

Mi van a kezed ügyében, amivel ma valakinek a dolgait, boldogulását előbbre viheted?

Kulcsár Attila

DÉLUTÁN | 

Mózes tiltakozása

Igehely: 2Móz 4:1-17

Az első kifogása Mózesnek az, hogy nem lesz hihető az a bizonyságtétel, miszerint az Úr, az atyák Istene beszélt vele. Ezért Isten három jelet ad számára: a kígyóvá vált botot, a kebelből kihúzott poklos kezet és a véres Nílus jelét. Elmagyarázza sorban, hogy mit tegyen. Az észrevétel Mózes részéről ésszerű, de ott van benne a tiltakozás. Nem jeleket akart kapni, csak elhárítani a küldetést. Milyen érdekes! Mózes hárítana, Isten pedig felszerelné őt a küldetésre.

A második kifogás az, hogy nem tud ékesen beszélni. Következtetés: nem megfelelő eszköz Isten kezében a szabadításra. Úgy tesz Mózes, mintha egyedül kellene szembenéznie egy egész országgal s két néppel. Az Úr kétséget kizáró válasza: „Én veled leszek. Nem leszel egyedül.”

A harmadik tiltakozás már egyenes. „Küldj mást, akit akarsz.” Isten haragosan, de kitart. Isteni gyakorlatiassággal mellé rendeli a bátyját, Áront, aki már elindult Mózes felkutatására.

Nem volt megfelelőbb embere az Úrnak a szabadításra, mint Mózes.

Kulcsár Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”

Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét. A zsidó férfiak számára az ötödik parancsolat megtartása magától értetődő, születésüktől beléjük nevelt cselekvés volt, aminek természetes része volt a szeretetből és féltésből fakadó fenyítés. Ezt a fenyítéket a legtöbben örömmel fogadták, mert elhitték, hogy ettől függ, hogy hosszú életet élhetnek-e békességben.