Igehely: 1Kor 7:2-11; Kulcsige: 7:5 „Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni.”
Csakis a házasság keretei között élhető meg egészségesen a testi egyesülés öröme, gyönyöre úgy, ahogy Isten is azt eltervezte. A Biblia szerint minden házasságon kívüli szexuális kapcsolat paráznaságnak minősül. Sajnos, ha kinézünk a világba azt látjuk, hogy a parázna életmód általánosan elfogadottá vált, és az úgynevezett keresztyén kultúrkörben sem számít már bűnnek, ha nem párosul erőszakkal. A hívő embernek nagy kihívás szembe menni az árral, de a Krisztus követése ezzel jár. Nem szabad megalkudni! A test megfékezése, az önuralom gyakorlása a Szent Szellem által segít a fiatalnak megmaradni tisztán a házasságig és a házaspároknak, hogy egymáshoz hűségesek maradjanak halálig. Az olvasott igeszakaszban azonban az is látható, hogy a házasfeleknek egymásra is kell vigyázniuk. Ez olykor áldozatvállalással jár, de megéri. „Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak.“ (Préd 3:5)
Figyelem, a hosszas tartózkodással kaput nyitsz a sátánnak a kísértésre! Ne tedd ki a feleségedet, férjedet ennek! Zárjátok magatokra az ajtót és annyi időt szánjatok egymásra, amennyi szükséges ahhoz, hogy a kísértést legyőzzétek.
Veress Efraim
A hívők is odaállnak
Igehely: 2Kor 5:8-10
A most olvasott igeszakasz arról tanúskodik, hogy a hívők számára e földi létnél fontosabb a mennyei. Ezért minden vágyuk az, hogy ott legyenek, ahol az Úr helyet készít számukra. A földi létben arra törekszik a hívő, hogy a Krisztus kedvében járjon. Ennek ellenére sokszor szembesül gyarlóságával, hiányosságaival, mulasztásaival és elrontott dolgaival, mégis okkal bízhat Isten megtartó kegyelmében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg nem történtté válik az, ami félre sikerült. A hívők új teremtésként is számot kell adjanak cselekedeteikről. Lesznek olyan hívők, akiknek munkájuk, életművük semmit sem fog érni, jutalmat sem kapnak, csak épphogy bejutnak Isten országába, kegyelemből. Lesznek viszont olyanok is, akiknek munkáját Krisztus elismeri, megjutalmazza, megkoronázza és a mennyben is új feladatokkal bízza meg őket.
Kedves testvérem! Hogy éled életed? Bukdácsolva haladsz előre és kéred Isten segítségét terveid megvalósításához? Vagy megkérdezed Uradat, mit akar Ő, hogy cselekedjél, és arra kéred, támogasson az engedelmesség lelkével építeni az Ő országát, mindent Jézusért és Ővele tenni? Élj és munkálkodj úgy, hogy az ítéleted majd ne füst, hanem korona legyen!
Veress Efraim
Új hozzászólás