Igehely: Jn 4:19-26; Kulcsige: 4:25 „Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent.”
Ez a történet is bizonyítja, hogy milyen alapvető különbség van az elméleti és a gyakorlati tudás között. A samáriai asszonynak komoly elméleti ismerete volt az Istenimádat területén, de ez mégsem akadályozta meg abban, hogy szégyenteljes életet éljen. Jézus keresi az ilyen tönkrement életeket, amely csak a vele való személyes találkozás által tud megváltozni, újraéledni. Nemcsak fizikailag szomjazott, hanem lelkileg is. Jézus pedig megitatta élő vízzel, és az elméleti tudás gyakorlativá lett. Most már nemcsak az eszével, hanem a szívével is megértette, hogy mit jelent igazán imádni az Istent. Igazat adott Jézusnak, belátta tehetetlenségét, elhitte, hogy Jézus a Messiás, aki megjelentette neki az igazi élet útját. Most már megismerte az addig ismeretlen Istent, aki őt megtalálta, és igazi imádójává tette.
Csak elméletileg vagy gyakorlatilag is ismered Jézust? Valódi az Istenimádatod? Az élő víz folyama ömledezik-e a belsődből?
Dézsi István
A bűn az, ami fertőz
Igehely: Hag 2:10-19
Vannak fertőző betegségek, melyek érintés által terjednek, ezért a fertőzötteket elkülönítik. A bűn megfertőzte az emberiséget, de Krisztus vére megtisztítja azokat, akik hisznek. Mi ki lettünk választva az életre, el lettünk különítve a világtól, és be lettünk keresztelve Krisztus testébe, a gyülekezetbe. Ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk a tisztaságunkra, nehogy érintkezzünk a fertőző bűnnel. A hegyi beszédben Jézus utalt erre a problémára. Nem kell tettlegesen megölni valakit vagy paráználkodni, elég, ha haragszik valaki, vagy kívánság van a szívében, és már megfertőződött! Lehet-e egyáltalán tisztán megmaradni? Igen! Jézus közelében, az Igének engedve és a Szentlélek vezetésére figyelve.
A fogságból hazatért népet megfertőzte az önérdek (1:4), a kényelem, az ellenségtől való félelem, a közömbösség, és félbehagyták a templom építését. Vigyázzunk, hogy a lelki házunk építése ne álljon le, mert egy kis kovász az egész tésztát megkeleszti (Gal 5:9). „Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.” (1Kor 5:8)
Dézsi István
Új hozzászólás