Igehely: Lk 2:1-7; Kulcsige: 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”
Lukács evangéliuma viszonylag szűkszavú Jézus születésével kapcsolatosan: dátum, hely és két rövid mondat. Nincs hó, nincsenek állatok, se fogadós, még csak istálló sem. Csak egy jászolba fektetett, rongyokba csavart csecsemő.
Lukács története ellentétben áll a mai karácsonyok csillogó fényeivel, pazar ételeivel és remek rendezvényeivel. Ennél egyszerűbb, személyesebb és alázatra indítóbb leírást nehéz megfogalmazni. Lukács jelentése nem használja a szenzációhajhász és klikkvadász újságírás eszközeit, mivel azt akarja kihangsúlyozni, hogy Krisztus születése nem volt egy káprázatos esemény, nem került be az esti hírekbe és senki sem követte a világhálón. Az első karácsony egyszerűen azt jelentette, hogy egy szegény zsidó családnak megszületett az elsőszülött gyermeke, és egy vajúdásban fáradt anya gondjaiba vette őt. Lukács még a nevét se említi meg az újszülöttnek, mivel tükrözni akarja azt az alázatot, ami Krisztus földi szolgálatát jellemezte.
A karácsony pompája közepette vajon képesek vagyunk meglátni az egyszerű jászlat? Vajon a sok elfoglaltság közepette marad időnk a megalázkodott Isten Fiára?
Bíró Zoltán
A születendő gyermek nevei
Igehely: Ézs 9:1-6
Ez egy jól ismert igeszakasz, de az előző rész tükrében még csodálatosabbá válik. Ézsaiás 9. része választ ad két kérdésre, ami a megjövendölt teljes pusztulással kapcsolatos: miért történt (7-20) és meddig fog tartani (1-6).
Az elpusztult királyság a „halál árnyékának földjének” van nevezve, míg a nép a „sötétségben”, jövőkép nélkül él. Viszont Istene nem mondott le népéről és eltökélt szándéka, hogy helyreállítsa. Eljön az idő, amikor megjelenik a sötétséget eloszlató világosság, amikor a háború és halál emléke teljesen megsemmisül, és amikor a gyászt és bánatát az aratás öröme fogja felváltani. Ennek az új királyságnak becsületes uralkodója lesz, aki békét és tartós fejlődést fog hozni. Az 5. versben Ézsaiás a korabeli szokásoknak megfelelően felsorolja ennek a királynak a címeit, amelyek mindentudása, mindenhatósága és örökkévalósága mellett arra is rámutatnak, hogy felsége a nép javát fogja keresni, hiszen Ő a Békesség Fejedelme.
Alapigénk egy hálaima egy akkor még meg nem történt szabadulásért. Annak tudatában, hogy a Békesség Fejedelme már elkezdte országa helyreállítását, mi miért adunk hálát?
Bíró Zoltán
Új hozzászólás