2018. szeptember 18., kedd

DÉLELŐTT | 
Kitartó csábító

Igehely: Bír16:6-17; Kulcsige: Bír 16:16 „Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, Sámson halálosan megunta a dolgot.”

Az Istennek szentelt ember nagyon rossz helyen járt. A társ és a társaság is Isten ellenségeinek táborából való volt. „Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek” – mondja Jakab apostol. A kitartó csábítás az égből származó erőt célozta meg Sámson életében, azt a titkot, amit csak Sámson tudott a szüleitől, amit minden féltett dolognál jobban kellett volna őriznie! Sok hívő szülő, épp úgy, mint a Sámson szülei, nem bírja megérteni gyermeke útját, amely a biztos veszedelembe visz. A naponkénti kitartó csábítás nem tudta felébreszteni Sámsont, nem tudta felmérni, milyen csalódást okoz Istenének, imádkozó szüleinek, és egyben Isten népének is, ahogy bevárta a negyedik „ostromot” is, amikor kitárta szívét és titkát. „Sórek völgyében elvész az erő/ Szép Delila mögött filiszteus áll/ Sórek völgyében daliás Sámsonnak/ Rabság marad, láncok és halál” – mondja Varga Erzsébet verse.

Hogy gondolod, meddig nem veszélyes a csábítás? Hogyan állhatsz ellene a mennyei elhívásod titkait célzó csábításoknak?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

Egy csúfolkodó feleség

Igehely: 2Sám 6:20-23

Köreinkben néha nehezen feldolgozható Dávid spontán öröme és táncos dicsőítése az Úr ládája előtt. Egyébként ez egy történelmi esemény volt, amikor a frigyláda Jeruzsálembe került. Míkal, a királylány Dávid diadal által szerzett felesége, beszólt Dávidnak. Ő maga nem vett részt a nagy ünnepségen, a szent láda elhelyezésekor az új helyén, ahol Dávid áldozatokkal járult az Úr elé, és megáldotta az egész népet a Seregek Urának nevében. Ilyen alkalmat mellőzni önmagában is igen rossz lelkületre vall!

Dávid nem válaszolt átokkal az áldás helyett, de megvédte az Isten dicsőségét, és visszautasította a csúfos megjegyzéseket, és a Lélek által ihletett igazságot mondott el a nem várt fogadtatás alkalmával: „ha ennél is jobban megalázkodom, és még alábbvaló leszek a magam szemében, akkor is tisztelni fognak”.

Míkal nem alázkodott meg férje előtt, és nem sokat értett az Isten dolgaiból. Dávid azt akarta, hogy az ő házában is áldás uralkodjék. De nem tudta elkezdeni az áldás átadását, mert a csúfolás hamarabb kicsordult! A gyermektelenség abban az időben igen nehéz volt, és Míkal ezt kapta csúfolódásával.

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.