2018. január 28., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Mi teszi a hitet naggyá?

Igehely: Lk 7:1-10; Kulcsige: Lk 7:9 „Amikor Jézus ezt meghallotta, elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva így szólt az őt követő sokasághoz: Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet.”

Jézussal együtt mi is rácsodálkozhatunk ennek a római századosnak a hitére, meglátva azokat a lelki tulajdonságokat, jellemvonásokat, amelyek naggyá tették az ő hitét.

1. A százados nagyon kedvelte szolgáját (2. v.), a rangbeli különbség ellenére nagy becsületben tartotta és emberszámba vette. Nem úgy gondolkozott, hogy mivel haszontalan számára, csak púp a hátán, talán jobb lesz mihamarabb megszabadulni tőle. Együtt érző lelkülete, arra indítja, hogy minden követ megmozgasson megbecsült szolgája meggyógyulásának érdekében.

2. A lelkületéről azt is megtudjuk, hogy tudott szeretni, mivel szerette a zsidó nemzetet, de nem csak szóval (1Jn 3:18), hanem úgy, hogy zsinagógát is épített számukra. Ez a tulajdonság még azért is figyelemre méltó, mivel szinte mondhatni, az ellenségeit szerette, ami az igazi szeretetnek a legmagasabb fokú megnyilvánulása. Isten csak a szeretet által munkálkodó hitet veszi számításba (Gal 5:6), amelyik naggyá lenni is képes.

3. Érdemes megfigyelni, hogy ez a százados mennyire meg tudott alázkodni is. Megalázkodott a szolgája előtt azzal, hogy kész volt neki szolgálni a betegségében. A zsinagóga vezetői előtt is megalázkodott és ő, a római hadsereg századosa segítséget kér az általuk leigázott nép vezetőjétől. Mindezek mellett mégis a legnagyobb alázatát abban láthatjuk, ahogyan kifejezte méltatlanságát Jézussal szemben. Mindazt, amit hallott Jézusról, elhitte, és meglátta benne azt, akinek hatalma van mindenek felett (Mt 28:18b).

4. A százados lelkületében az engedelmességre való hajlamát is láthatjuk. Katonaként megtanult engedelmeskedni, és tisztában volt a hatalmi viszonyokkal. De tisztában volt az ezzel járó kiváltságokkal is, vagyis parancsolhat és engedelmeskednek, mert hatalma van hozzá. Nem önkényesen, hanem következetesen használta a hatalmát, ő is engedelmeskedett a feletteseinek. Jézusnak megtetszett a százados hite, mert meglátta benne a következetes engedelmességre való hajlamot.

Bennem és benned megvannak-e ezek a jellemvonások, amelyek naggyá tették a százados hitét?

Dézsi István

Imaáhítat: 

Könyörögjünk, hogy a testileg meggyógyultak az Úrhoz fordulva, elnyerjék üdvösségüket is! – Lk 17:12-19

Bibliaóra: 

Az együtt épülők gyülekezete – Ef 2:11-22 (Aranymondás: Ef 2:21-22)

DÉLUTÁN | 

Üzenet a kemény szívnek

Igehely: Jer 5:20-31

Elgondolkodtunk-e már azon, milyen egy madarakkal teli kosár? A madarak repülnek. Ha meg akarjuk tartani, el kell zárni őket. Amikor a madarász tőrbe ejtett egy madarat, megfogta, és kosarába rakta. Vagy fedeles kosárban, vagy pedig a lábait összekötve, nyitott kosárban szállította el. Közben a madarak folyton csiripeltek. Nemigen lehetett titkolni, hogy mi van a kosárban! Magáért beszélt az a kosár.

A másik embertársán, testvérén uralkodni akaró, hatalmaskodó embert jelképezi ez a madarász. Azért fogdosta össze a madarakat, hogy csak neki énekeljenek. Csak ő élvezhesse éneküket. Csak őt szolgálják (ki).

Vannak emberek, akik szájukkal csupa szépeket tudnak mondani, mézédesen hízelegnek, miközben szívük kemény, mint a kő. Azt hiszik, a sok beszéd eltakarja ezt a keménységet. Pedig a szív teljességéből szól a száj. Az ilyen embernek elég két mondatot szólni, és Isten Lelke máris megítéli benne a szeretetlenséget. Éppen saját szavai ítélik meg azok előtt, akik testvérei és Isten megváltott gyermekei a gyülekezetben. Figyelj! A világ arról fogja megtudni, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük! Ha manipuláljuk egymást, az csak azt üzeni a világnak, hogy a gyülekezetben is az megy, mint ami azon kívül.

Milyennek látja az Úr a testvérei felé keményszívű embert?

1. Oktalan és esztelen

2. Van szeme, de nem lát - vak Isten felé és társai felé.

3. Van füle, de nem hall - süket Isten felé és társai felé.

4. Lázongó és dacos szívű - engedetlen a Szentlélek hangjának

5. Orvul (gyengébb társaira) leselkedő - másokat saját javára, amazok kárára kihasznál

6. Társai kárára gazdagodik meg

7. Gonosz beszédű - jót (áldást) mondás helyett a (vélt) rosszat keresi és terjeszti

8. Rideg, érzéketlen szívű - az árvák és szegények, elesettek mellett elmegy

9. Hazug - az igét is saját vagy érdekeltségi köre javára forgatja ki

10. Hatalmaskodó - befolyását latba veti, hogy még nagyobb szava legyen

Ha ezek közül bármelyikben magadra ismertél, akkor tudd, hogy ezek a tünetek a lélek betegségére utalnak. Az Úr Jézus azt mondta, hogy orvosra a betegeknek van szüksége. Őrá van szükséged, hogy meggyógyulj és alkalmassá válj a tanítványi közösség szolgálatára (Jn 13:35)!

Lisztes Tibor

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.