2018. augusztus 29., szerda

DÉLELŐTT | 
Jézus megtöri vagy betölti a szombatot?

Igehely: Mt 12:1-14; Kulcsige: Mt 12:12 „Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton.”

Ha a nyugalom napja ajándék és nem fárasztó kötelesség, akkor megértjük Jézus hozzáállását. Ha a nyugalom napja terhes törvény, fárasztó kötelesség, akkor Jézus valóban megrontotta a törvényt. Ebben a történetben Jézus Krisztus Isten valódi szándékát mutatja be. A nyugalom napja a szabadság ünnepe, ahol lehet jót tenni. Egy nap, ami az emberért van! A többi nap a munkáért van. A nyugalom napja nem korlátozza, nem elnyomorítja az embert. Inkább felszabadítja a jó cselekvésére, az örömre, a hálaadásra. Ezért indulunk vasárnap imaházba, majd beteget látogatni, gyülekezetet plántálni. Ezért rendezünk szeretetvendégséget vagy hívunk otthonunkba vendéget! Jézusban nagyobb jelent meg, mint a templom. Az ő teste az élő templom, amit leromboltak, de Isten a harmadik napon felépítette. Az irgalom nagyobb, mint az áldozat! Ha a vasárnap fárasztó robottá, kötelességgé vált, akkor itt az ideje az őszinte megtérésnek! Ha figyelmünk központjában nem az emberek szabadulása vagy meggyógyulása van, akkor távol kerültünk Isten szívétől.

Pethő Albert

DÉLUTÁN | 

Ádám, az eljövendő előképe

Igehely: Róm 5:11-21

Van néhány dolog az életünkben, amit nem kértünk, nem akartunk, mégis hatással van ránk. Ilyen Ádám bűne. A vétek miatt nekem is meg kell halnom. Ez születésem pillanatától kezdve igaz. Ez a bűn és a halál hatalma. Jézus kereszthalálát sem akartam. Isten a világ teremtése előtt eldöntötte, hogy Krisztust adja megmentőnek. Ha egy ember bukása ekkora kárt okoz, milyen nagy áldást hoz az egyetlen Fiú engedelmessége és halála? Pál itt nagyon különös kifejezést használ: uralkodik. Hogy a bűn és a halál uralkodik, azt nem kell bizonygatnunk. Elég meghallgatni a mai híreket. De a kegyelem és az igazság is uralkodik? Ezt mintha nem látnánk. Mintha mindkettő rászorulna a mi támogatásunkra. Mint az egyszeri ember, aki a motoros fűrész berántása nélkül kezdett el fát vágni. Nagyon nehezen haladt! Néha nem értem, máskor nem látom, de hiszem, hogy ma is uralkodik a kegyelem az igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Isten országa ma sem szorul emberi segítségre!

Pethő Albert

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?