2018. április 7., szombat

DÉLELŐTT | 
Halott voltam, de élek örökkön-örökké

Igehely: Jel 1:17–20; Kulcsige: Jel 1:18 „És az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.”

Az Úr Jézus emberré lett, és viselte ennek minden következményét. Személyesen tapasztalta, hogy mit jelent, amikor megalázzák és kicsúfolják, gúnyt űznek belőle, hamis híreket terjesztenek róla. Hamis vádak alapján halálra ítélték, és emberhez nem méltó halálban volt része. De mindez nem győzte le Őt, hiszen harmadnap feltámadt a halálból, és él örökkön-örökké! Hozzá hasonlóan mi is győzhetünk a most tapasztalt visszásságok fölött – nem biztos, hogy már halálunk előtt, de minden bizonnyal a feltámadásunk után!

Az élő Krisztus szava hozzánk is ugyanaz, mint a feltámadást követő reggelen: ne féljetek! Krisztusé az első és az utolsó szó, és Ő nem fog cserbenhagyni minket! Ez pedig bizonyságtételre kell késztessen minket: mondjuk el azt, amit Krisztus mondott nekünk Igéje által.

Félelmet okoznak az élet viszontagságai, a mostani élet halálszaga? Ne félj! Átjárta Krisztus feltámadásának igazsága szívedet? Mondd el bátran! Bizonyságtételünk annál hitelesebb lesz, ha az életünkben tapasztalt csalódások ellenére is kiállunk a Biblia tanítása mellett.

Borzási Dávid

DÉLUTÁN | 

Isteni természet részesei

Igehely: 2Pt 1:1–4

Mennyire szükségünk van kegyelemre és békességre! Az egyik legszörnyűbb büntetés az, amikor nem bocsátanak meg nekünk. És mennyire nem kívánatos az az állapot, amelyet a nyugtalanság, feszélyezettség, szorongás, félelem és szegénység jellemez. Az Ige arról beszél, hogy az Úr Jézus megismerésében bőséges kegyelmet és békességet kapunk.

Mennyire szükségünk van olyan természetre, amely az életet és a megmaradást kívánja! Az Ige arról beszél, hogy az Úr Jézus megismerésében drága és hatalmas ígéretet kaptunk arra, hogy isteni természetben részesülünk, amely által megmenekülünk a világ pusztulásakor.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy ezt nem mi szerezzük meg magunknak, hanem adatik nekünk. Közülünk a legjobbak sem képesek erejükből és tehetségükből megszerezni azt. Az Úr Jézus és Isten Igéjének ismerete természetfölötti változást eredményez életünkben: kegyelem, békesség és isteni természet adatik nekünk, amit az Úr Jézus feltámadása szavatol. Úgy hiszem, nincsen ennél jobb recept a beteljesedett élethez.

Borzási Dávid

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?