2017. október 13., péntek

DÉLELŐTT | 
Boldog hívők

Igehely: Jn 20:24-31 Kulcsige: Jn 20:29b „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.”

„Hiszem, ha látom” – mondjuk, amikor valaki irányában megrendül a bizalmunk és kételkedünk abban, hogy beváltja ígéretét, de olyankor is, amikor nagyon kevés az esélye annak, hogy valami történjék vagy megváltozzon. A csalódás egy másik tényező, amely nagyon befolyásolja, nemcsak érzelmünket, hanem gondolkodásunkat és hitünket is. Ó, de nehéz egy csalódott embert újra meggyőzni!

Tamás őszintén hitt a Mesterben, amíg közöttük volt. Szerette, követte, csodálta. Látta maga előtt a dicső jövőt, amit együtt élnek majd át – és mindebből nem lett semmi. Óriási volt a csalódása, látva Jézust megkínozva, keresztre feszítve meghalni. Nem kellett már a tanítványok közössége, nem érdekelte a feltámadás híre, nem hitt semmit, amit hallott. Nem akart több csalódást, több fájdalmat. A szíve mélyén mégis a közösségre vágyott. Jézust életben látva, újra boldog volt. Mennyi gyötrelmet elkerülhetett volna, ha hisz! Magunkra ismerünk? Nekünk is szólnak Jézus szavai: „boldogok, akik nem látnak és hisznek”. Legyünk boldog hívők!

Szilágyi Zsigmond

DÉLUTÁN | 

Hamis levél

Igehely: 2Kir 5:19b-27

A próbák, kísértések mutatják meg, kik vagyunk igazán. Íme, a bűn természetrajza Géházi életében! Szívében ott lapult a szerzésvágy, a kínálkozó alkalommal gondolat, majd tett lett belőle. Nem tudta kihagyni a lehetőséget, kapzsisága arra indította, hogy nyílt hazugságok által anyagi javakra tegyen szert.

A bűn természetében benne van, hogy egyik előhívja a másikat. Ennek hömpölygő áradatát csak Isten állíthatja meg. Vannak bűnök, amik kéz a kézben járnak: a hazugság a lopással, a kapzsiság a fösvénységgel, a hiúság a paráznasággal stb. Ma este vizsgáld meg, mi van a szíved mélyén? Ne mondd: nem kell azzal foglalkozni! Az igazi hívő elítéli a szívbeli bűneit is, nemcsak azokat, amik kiderültek. Kérjük Istent, vizsgálja meg szívünket, és tisztítsa meg teljesen. Nemcsak a cselekedeteket, a szándékokat is (Zsolt 139:23-24).

– „Jól vagytok?” (21b) „Honnan jössz?”(26b)– hangzott a kérdés. Isten lehetőséget adott megállni, bűnbánatot tartani. Ma is legyünk hálásak, ha Isten küld valakit, hogy megmondja bűneinket. Géházinak nem Isten szerinti tervei voltak a jövőre nézve (5:26). Vizsgáljuk meg terveinket, útjainkat, és járjunk Isten útján, hazugságtól mentesen!

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Ef 1:5–12; Kulcsige: Ef 1:7 „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából.”

A hét elején az a kérdés jött elénk, hogy mit akar Isten? Megmenteni a kárhozattól, üdvösséget adni az embernek. Akik hit által elfogadják Jézus Krisztus kegyelmét, azokat Isten fiaivá fogadja. Minden ember Isten teremtménye, de nem minden ember Isten gyermeke. Vannak, akik úgy gondolják, mivel Isten előre elhatározta, ki az, aki üdvözül, és ki az, aki elkárhozik, ezért az ember bármit tehet, a sorsa már el van döntve. Isten azonban azt is elhatározta, hogy az embernek döntenie kell, el kell fogadnia Jézus Krisztust, mint Megváltóját, és engednie kell, hogy vezesse, irányítsa életét.