2017. november 29., szerda

DÉLELŐTT | 
Nem segít megtisztulni

Igehely: Jób 9:25-35; Kulcsige: Jób 9:30 „Ha hóban mosakodnám is, ha lúggal tisztítanám is kezemet, akkor is sárba taszíthatsz.”

A legőszintébb hívők is kerülhetnek olyan megkísértett állapotba, hogy Istenre és eljárásaira panaszkodjanak, azt kifogásolják. Ilyen ember volt az Úr által igaznak tekintett Jób is, a nagy szenvedő. Bármennyit panaszkodjunk Istenre magunkban, vagy hangosan, ez nem moshatja el bűneinket, nem függesztheti fel vádoltságunkat. Az sem, ha embertársainkat okolnánk kínjainkért.

Jób hosszú ideig nem volt képes felfogni, hogy az általa átélt veszteségek, testi-lelki gyötrelmek nem függnek össze közvetlenül bűnösségével. Nincsenek egyenes arányban azzal. Sőt az is megtörténhet, hogy a legkiválóbb ember szenved a legborzasztóbban! Ugyanis Istennek jogában és hatalmában áll bárkit, bármikor, bármeddig alaposan próbára tenni. Nem szórakozásból, sőt még nem is gondatlanságból vagy tévedésből teszi, hanem azért, hogy utóbbi állapotunk kívánatosabb legyen az elsőnél. „Aki gonosz, legyen gonosz ezután is, és aki bűntől szennyes, legyen szennyes ezután is, és aki szent, legyen szent ezután is (Jel 22:11)”. Legyen szent a szenvedései ellenére is, ne csak kívánatos körülmények között. Az Úr Isten mindenek felett áll, és nincs értelme vele vitatkozni! Érvekkel nem tudjuk tisztázni magunkat előtte. Nincs is arra szükségünk. Inkább alázkodjunk meg előtte, legyünk hálásak tökéletes bölcsességéért és szeretetéért. Bízzunk benne! Egyedül csak Ő tudja helyesen kezelni bűneinket és gyengeségeinket. Megigazításunkat akarja, munkálja!

Miért panaszkodtunk Istenre? Miről szerettük volna meggyőzni Őt? Mikor vettük igénybe utoljára Jézus Krisztus közbenjárását értünk?

dr. Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Ne szeressétek a világot!

Igehely: 1Jn 2:15-17

Ne szeressétek a világot azért, amit a világ jelent: egy láthatatlan szellemi rendszert, ami ellenkezik Istennel. Amikor a sport világáról, a politika világáról, a pénzügyi világról, stb. beszélünk, mindannyiszor egy láthatatlan rendszerről van szó. A világ a Sátán rendszerére vonatkozik, amellyel ellenáll Krisztus uralmának. Amikor megtértünk, akkor a mennyország polgárai lettünk. E világ fiai gyakran nem értik, mi történhetett a hívőkkel.

Ne szeressétek a világot azért, amit a világ elkövet Krisztus követőivel. „A test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés” csak kárt okoz a lelkiekben. Ez az a világi rendszer, amely ellenkezik Krisztus uralmával és megfertőz azzal, amit kínál, mutat vagy mond. A világ szeretete akkor növekszik meg, amikor csökken az Isten iránti szeretet. „Neki (Jézusnak) növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3:30)

Ne szeressétek a világot azért, ami erre a világra vár. A világ elmúlik, és annak kívánsága is. E világnak volt kezdete, és lesz vége. „Amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk.” (1Kor 11:32)

dr. Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.