2017. január 8., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Jézus szava (új) életet teremt

– Mk 2:1-12; Kulcsige: Mk 2:11

Max Lucado, lelkipásztor, író a szívműtétje előtt megkérdezte orvosától: „Ha már úgyis ott bent jár, és kiégeti a szívem belsejében rosszalkodó sejteket; esetleg nem tudná mindjárt kiégetni az irigységet, az önzést, a bűntudatot és a gőgöt is?” Az orvos elmosolyodva válaszolt: „Sajnálom, de ez nincs a munkaköri leírásomban.” Az orvoséban tényleg nincsen, de milyen jó, hogy az Istenében ott van! Jézus Krisztus által személyes megtapasztalás lehet számunkra az ezékieli prófécia: „új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek”(Ez 36:26).
Márk evangéliumának már az első fejezetéből kiderült, hogy Jézus szolgálatában prioritás volt Isten igéjének hirdetése (Mk 1:15; 21; 38-39). A Krisztus általi új élet az ige meghallásával kezdődik: „a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által” (Róm 10:17). Miután Galilea környékén szolgált, Jézus visszatért Kapernaumba, ahol valószínűleg újból Péter és András házánál tartózkodott, és az igét hirdette az ott összegyűlt sokaságnak. Jézus szavaiban Lélek és élet volt (6:33), aki hallotta és elhitte, örök életet nyert (Jn 5:24).
Az igehirdetést egy rendkívüli esemény zavarta meg. Négyen, a ház tetejét megbontva, Jézus elé eresztették bénán fekvő barátjukat. Márk evangélista megjegyzi, hogy Jézus felfigyelt ezeknek az embereknek a hitére. Találékonyságuk, elszántságuk és bátorságuk esélyt adott magatehetetlen barátjuknak egy új életre. Az üdvözítő hit cselekszik. Jakab apostol figyelmeztet: a cselekedetek nélküli hit halott (Jak 2:17). A hitnek párosulnia kell tettekkel ahhoz, hogy közelebb vigyen bennünket Istenhez (Jak 2:23).
Jézus bűnbocsánatot és fizikai gyógyulást adott a bénának. Az ott levő írástudók istenkáromlással vádolták, de az emberek Istent dicsőítve álmélkodtak hatalmán. Jézusnak adatott „minden hatalom mennyen és földön” (Mt 28:18). Üdvösségünket ő szerezte meg (ApCsel 4:12), de fizikai életünk felől sem szükséges aggodalmaskodnunk, mert megígérte, hogy gondja lesz ránk (Mt 6:25-26). Bármilyen természetű nehézségeinkkel fordulhatunk bátran és hittel Jézushoz, aki betegségeinket viselte és fájdalmainkat hordozta (Ézs 53:4).
Hogyan lehetnél még hatékonyabb hirdetője Isten igéjének? Ha a cselekedeteid alapján leméred hitedet, van-e szükséged hitbeli megújulásra? Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz ennek érdekében?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

A szeretett és gyűlölt fiú

– Móz 37:1-11

Ki a szeretett és egyben gyűlölt fiú? József, akit apja, Jákób minden fiánál jobban szeretett, viszont testvérei gyűlölték. Jákób családjának példája arra figyelmeztet, hogy vizsgáljuk meg családi kapcsolatainkat, és az elkövetett hibákat beismerve az Úr előtt, kérjünk segítséget azok helyrehozására. Imádkozzunk, hogy tegyen bölcsé az ilyen hibák elkerülésére!
Egy idős édesapa rajongó szeretete. A szülők közül sokan beleesnek Jákób hibájába és nem is veszik észre, vagy nem akarják belátni. A szeretet természetes, a gyermekeink iránti rajongás, imádat nem. Ha a szülő kiválasztja a kedvencet gyermekei közül, és még kifejezésre is juttatja, mint Jákób azzal, hogy csak Józsefnek készíttetett tarka ruhát, okot ad a gyűlöletre a többi testvérnek (4. v.). A szülői szeretet ma is szeretne megadni mindent és a legjobbat gyermekeinek. Mire van valójában szükségük? Az Úr adjon szeretetteljes józanságot a szülőnek ezekben a felborult értékrendű időkben. Vigyázzunk, a tarka ruhák ma is sokszor okoznak bajt (3. v.).
Egy elkényeztetett fiú ostoba viselkedése. A szülőnek behízelgő gyermeki árulkodás (2. v.), nem egyenlő az igazságszeretettel. A testvéreivel szemben magát jobb színben feltüntető szándék nem bátorítható, mert megrontja a testvéri kapcsolatokat (4. v.). Szülőként az az imatémád, hogy gyermekeid még felnőtt korukban is szeretettel ragaszkodjanak egymáshoz. Ez a vágyad? Ezt most lehet felépíteni.
József megosztotta álmait családjával, de ezek még jobban megrontották a kapcsolatát testvéreivel. Természetesen ezek egy isteni terv részletei, amit majd ők is és mi is látunk, de adott helyzetben csak kárt okoztak. Lehet, volt Józsefben egy kis vágy a dicsekvésre, ami által ő a többiek fölé emelhette magát, vagy csupán gyermeki naivitás, de apja megdorgálta (10. v.).
A testvérek irigységből fakadó gyűlölködése. A testvéreknek több okuk is volt, hogy irigykedjenek öccsükre és meggyűlöljék őt, mégsem helyeselhetjük viselkedésüket. A gyűlölet sohasem osztogat jó tanácsot, és nem hoz igazi megoldást megromlott kapcsolatainkra.

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.