2017. április 8., szombat

DÉLELŐTT | 
Minden tekintélyen átgázoló gyűlölet

– Mk 15:6-15

A gyűlölet erős érzés és nagy hatással van a magatartásunkra. A gyűlölet hatására az ember rombolni, bántani és ártani akar. Az ige gyakran int minket, hogy a gyűlölet helyett a szeretet legyen jelen a lelkünkben (Tit 3:3; 1Jn 2:11).
A gyűlölet könnyen átadható. Igénkben látjuk, hogy a főpapok gyűlölték Jézust és ezt a gyűlöletet át tudták adni a tömegnek, akik nem is tudták mit kérnek, amikor azt mondták: „Feszítsd meg!” A gyűlölet megfosztja az embert józan gondolkodásától és alapvető erkölcsi érzékétől. Pilátus helyesen mérte fel a helyzetet, mert tudta, hogy Jézust irigységből akarják megölni, és azt is tudta, hogy Jézus nem tett semmi rosszat. A tömeg ezek közül egyiket sem látta és nem értette, mert a gyűlölet megvakította őket.
Az ige azt mondja, „csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jer 17:8) Vigyáznunk kell, hogy a gyűlölet ne verjen tanyát nálunk.
Milyen gondolkodás és érzések következtében jut el valaki a gyűlölködésig?
Hogyan lehet a gyűlölködés ellen hatékonyan harcolni?

dr. Kovács József

DÉLUTÁN | 

Nehémiás bűnvallása

– Neh 9:22-35

Nehémiás mélységesen átérezte népének sorsát és fájt neki engedetlen magatartásuk, amelyet Istennel szemben tanúsítottak. Fájt neki az is, hogy Izráel népe a történelem során sok nyomorúságot élt át engedetlensége miatt. Aztán az is keserűséget és fájdalmat okozott neki, amikor látta, hogy az izráeliek akkor is bűnben éltek, amikor Isten áldásait, sok jótéteményét élvezték az országban. Érezte, hogy olyan problémával kell szembenéznie, amely meghaladja erejét, de annak is tudatában volt, hogy Istennel minden lehetséges. Nehémiás ennek a ténynek az elismerésével kezdte el bűnvalló imádságát.
Aztán saját magát is belefoglalta ebbe az imádságba, amelyben megvallotta Izráel fiainak a vétkeit. Amint azt Dániel és Ezsdrás tette, Nehémiás is elismerte, hogy ő is felelős azért, hogy Izráel nem engedelmeskedett Isten törvényeinek. Azt mondta: vallást teszek, és vétkeztem, továbbá háromszor beszélt többes szám első személyben. Mind népe, mind a maga nevében alázatos lelkülettel szólította meg az Urat, Isten szolgájának nevezve magát. Tanulság ebből az igéből Nehémiás alázatos és kitartó imádkozása és azonosulása népével, ami az értük közbenjáró imádságban nyilvánult meg. Szoktál te is így közbenjárni népedért?

Nagy István, Sarmaság

 Napi áhítat

Igehely: Róm 9:30–10:10; Kulcsige: Róm 9:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”

Azt szokták mondani, hogy a hit mindenkinek magánügy. Ez nem igaz. Jézus ezt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” (Mt 10:32–33). A tanítványok Jézus feltámadását nem hitték el, akkor se, ha olyanokkal beszéltek, akik találkoztak a feltámadott Jézussal. Szükséges volt a személyes találkozás Vele. Mivé váltak a találkozás után? „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4:20)