Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:22 „Leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
E történetet megelőzően Jézussal utoljára 12 évesen találkozunk (Lk 2:42). Itt kb. 30 éves lehetett. 18 év után búcsút vett a názáreti ácsműhelytől, hogy eleget tegyen mennyei küldetésének.
Jézus bemerítése mindig nagy kérdés volt és maradt a Bibliát olvasó, tanulmányozó hívők előtt. Miért Jánost kérte Jézus arra, hogy bemerítse őt? János azokat merítette be, akik vallást tettek bűneikről (Mt 3:6). Jézusban azonban még a római prokurátor, Pilátus sem talált semmi bűnt (Jn 19:4). Jézus tehát nem a bűnök bocsánatára, hanem a bűnösök bocsánatra jutása végett merítkezett be. Azonosult mindazokkal, akik keresik Istent, és – az emberiség bűneit magára véve – lehetőséget biztosított a bűnrendezésre.
János előbb értetlenül áll Jézus kérése előtt, aki nem elhanyagolható szertartásként, hagyományként, hanem engedelmességre késztető, betöltendő igazságként beszél a bemerítésről. Ezt hallva, János nem visszakozik, hanem engedelmeskedik (Mt 3:15).
A Fiú Isten döntését helyeselte és hitelesítette úgy a Szentlélek, mint az Atya Isten is. A Szentlélek és az Atya bizonyságtétele meggyőző erejű volt nemcsak Bemerítő János, hanem Izráel vezetői és a nép előtt is. Megnyílott az ég, leszállt a Szentlélek galamb ábrázatában, és megnyugodott rajta. Ez alapján János felismerte benne Isten Fiát, Istennek azt a Bárányát, aki elveszi a világ bűneit, és Szentlélekbe fogja meríteni az Istenhez térőket (Jn 1:32-34). Ezt követően az Atya is megszólalt a mennyből: „Te vagy az én szerelmes Fiam...” – a Zsolt 2:7 alapján ez kizárólag a Messiásra vonatkozott. „Tebenned gyönyörködöm” – aki nem más, mint az Ézs 42:1-ben említett szolga, akinek szolgálata az Ézs 53. részben leírt szenvedésekben csúcsosodik ki. Ez az esemény Jézus földi életének nagy fordulópontja, az Ő messiási beiktatása.
Akik Jézussal találkoztak, azoknak kell tudniuk bűneik bocsánatáról. Akik ebben részesültek, azoknak készeknek kell lenniük engedelmességben betölteni minden igazságot. Akik hallgatnak Istenre, azok életében a Szentháromság együtt tesz bizonyságot, hogy hozzá tartozunk, fiai vagyunk, akikben gyönyörködni lehet.
Kiss Zoltán
Imaáhítat: Imádkozzunk gyermekeinkért, hogy mielőbb az Úr útjára lépjenek! – Péld 14:26-27
Bibliaóra: A tanítványok fegyelmezettsége – 2Tim 2:1-13 (2Tim 2:1)
Egy gyülekezet születése és fejlődése
Igehely: 1Thessz 1:1–10; Kulcsige: 1Thessz 1:5 „Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben.”
A szülés, minden fájdalma mellett, mindig nagy izgalommal és sok örömmel jár (Jn 16:21). Ez úgy az emberélet, mint a gyülekezet születése esetében is nagyon igaz. Pál hálával emlékszik a thesszalonikai gyülekezet születésére imádságaiban.
Minek az eredménye egy gyülekezet születése?
1. A hit munkájának, amivel a missziót végzők és az újonnan született tagok is rendelkeztek. A hit munkája hitet ébreszt másokban is. Jézus a két vakot megkérdezte: „Hiszitek-e, hogy én azt megcselekedhetem?” (Mt 9:28)
2. A szeretet fáradozásának. A szeretet által munkálkodó hit fáradozása több a körülmetélkedésnél és a körülmetélkedetlenségnél is (Gal 5:6). Pál missziós fáradozása nem volt hiábavaló. A miénk sem lesz az, ha Krisztus szerelme szorongat abban, amit teszünk (1Kor 15:58).
3. A kitartó reménységnek. A kitartás a hívő munkás egyik legalapvetőbb tulajdonsága kell legyen és maradjon. Ha ez társul az Úrtól kapott reménységgel, az soha nem szégyenít meg (Róm 5:5).
Melyek a gyülekezet fejlődésének bizonyítékai?
1. Az Úr és az apostolok követése. Mi az apostolok alapkövére lettünk felépítve (Ef 2:20). Jóllehet a hallott és befogadott ige szorongattatást okoz, de ez adja a Szentlélek örömét is, ami minden nehézséget felülmúl.
2. Példás életvitel a környezetük előtt. Ami után sóvárog a világ. Amire Krisztus követése tesz alkalmassá és képessé. Aminek a híre hamar elterjed. Aminek Krisztusra kell mutatnia.
3. Továbbadják az evangéliumot. Amit minden egészséges gyülekezeti tag feladatának kell(ene), hogy tartson. Erre senkit sem lehet kényszeríteni, mert ez belső késztetésre történik, amit a hívő emberbe nem lehet belefojtani sem (Mt 9:31).
4. Mások is igazolják megtérésüket. Két vagy három tanú vallomása alapján megáll minden dolog (2Kor 13:1). A fogságból hazatért zsidók élete láttán azt mondták a pogányok: „Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!” (Zsolt 126:2)
5. Istent szolgálva várják vissza a feltámadott Úr Jézust, aki megszabadít(ott) minket Isten elkövetkezendő haragjától.
Ha megszabadultunk az ellenség kezéből, félelem nélkül szolgáljunk neki (Lk 1:74)!
Kiss Zoltán
