2020. február 28., péntek

DÉLELŐTT | 
Nem áldozatot akar

Igehely: Mt 12:1-8; Kulcsige: Mt 12:7 „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot – nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.”

Az Úr Jézus és tanítványai kényszerhelyzetbe kerültek. Épp egy búzatáblán haladtak át, és mivel éhesek voltak, kalászokat téptek és kidörzsölve megették azokat. A farizeusok észrevették őket és a Jézus iránti gyűlöletük csak fokozódott ezzel. Azok közül, akik megítélték Jézust, egyik sem gondolkozott el azon, mi lenne, ha megvendégelném Jézust és a tanítványokat, hogy könnyebben tudják munkájukat végezni. A farizeusok azt sem értették meg, hogy a Törvény nem azért van, hogy szenvedést okozzon Isten gyermekeinek. Tanítson minket ez ma arra, hogy a felesleges ítélkezés helyett keressük inkább a módját a jó cselekvésnek. Isten a vele való kapcsolatot feljebb helyezi, mint a törvénykezést. Isten inkább szeretne jót cselekedve látni bennünket, mintsem törvénykezni. Jézus fontosabbnak tartotta, hogy kalászokat tépjenek a tanítványok, mintsem, hogy éhezzenek. Sokan úgy gondolják, hogy ha valami anyagi áldozatot hoznak engedelmesség helyett akkor rendben van az Istennel való kapcsolatuk is. Ez azonban mélyebbről ered, és először az ember önmagát adja, hogy aztán mindenével szolgálhassa az Urat. Teljen el a mai napunk is úgy, hogy adjuk önmagunkat az Úrnak és szolgáljuk Őt örömmel.

Papp László

DÉLUTÁN | 

Felkészítés a szenvedésre

Igehely: Jel 2:8-11; Kulcsige: Jel 2:9-10 „Tudok nyomorúságodról és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.”

Ezt a levelet egy gyülekezetnek küldik, hogy a hívőket felkészítsék a szenvedésre. Napjaink egyik tévedése, amikor valaki azt gondolja, mivel megtért és gyülekezethez tartozik, többé nem fog szenvedni. A szenvedésre készülni kell, és tudni kell, hogy ez hozzátartozik a hívő élethez. Kiderül ez Jézus szavaiból is, amikor azt mondja, hogy szenvedned kell. De ő nem csak arról beszél, hogy szenvedni kell, hanem fel is készít a szenvedésre. Azt mondja a gyülekezetnek: tudom a te dolgaidat - ez a legnagyobb és legbátorítóbb a szenvedésben, hogy az Úr tudja. Az is elhangzik: ne félj attól, amiket szenvedned kell. Sokszor elhangzik ez a bátorítás, de most a gyülekezetnek különlegesen szól, hisz a reá váró szenvedésekre készül. Vigasztalás az is, hogy a szenvedésnek megszabott ideje van, csak annyi lesz, amennyit Isten megenged. Isten megenged ugyan fájdalmat, de nem többet és nem felettébb, mint amennyit elszenvedhetnénk. Egy felszólítás is elhangzik a szenvedők felé: légy hű mindhalálig. Lehet, hogy a szenvedésnek halál lesz a vége, de a hűségre mindvégig szükség van. Egy jutalom ígérete is elhangzik itt: ... neked adom az élet koronáját.

Papp László

 Napi áhítat

Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”

Továbbadni a jót – ez nemes szolgálat és üdvös munka. Csak azt tudjuk továbbadni, amink van. Emlékszünk még vasárnapi témánkra: Betöltekezni a jóban való gyönyörködéssel. Az apostol a római gyülekezetről megállapítja, hogy telve vannak jósággal, a jó ismeretével és azzal a képességgel, hogy egymást is tudják tanítani, inteni! Olyan szolgálatot végez Pál apostol, amit az evangélium papi szolgálatnak nevez. Ez egy közös, a hívekkel együtt végzett szolgálat, amit egyetemes papság elvének nevez az egyház. Továbbadni, amit az Úrtól kapunk.