2019. május 14., kedd

DÉLELŐTT | 
Milyen jó hálát adni!

Igehely: Zsolt 92:1-16; Kulcsige: 92:1 „Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges!”

A hálátlanság olyan szívbetegség, amelyet az elme számára adott gyógyszerrel lehet gyógyítani. Az elégedetlenség olyan, mint a rozsda és a rothadás, előjön magától, ezért kezelni kell, sőt meg kell küzdeni vele. Íme három dolog, amiért az ember hálát adhat, és nem csak szombatnapon (ez a zsoltár egykor szombatnapi éneklésre íródott). Méltó Isten, hogy megköszönjünk neki minden egyes napot, amit ajándékba kapunk. (1-4 v.) Reggel, amikor fölkelünk, reménységgel nézhetünk egy új nap felé, hirdetve szeretetét. Este hálát adhatunk az Ő hűségéért. Méltó Isten a hálaadásra, mert már az örökkévalóság részévé tett. (5-9 v.) Lehet, hogy igazán meg sem értjük, föl sem fogjuk az örökkévalóságot, de a Jézus Krisztusban való hitünk által máris gondolhatunk rá. Ezért nekifoghatunk átrendezni életünk prioritásait, hogy az örökkévaló értékű dolgok az őket megillető helyre kerüljenek. Méltó Isten a hálaadásra, az ifjú vagy az idős korért. (10-16 v.) Nem mindenkinek adatik meg ez a kiváltság. Az Istenben bízó ember, az örökkévalóság reménységébe kapaszkodva friss és erős, (10-12 v.) zöldell és gyümölcsözik, (13-15 v.) és bizonyságot tesz. (16.v.)

Ha behelyezzük Istent a hétköznapjainkba, Isten is behelyez minket az Ő örökkévaló világának perspektívájába.

Oláh Lajos

DÉLUTÁN | 

Tisztelet még az intésben is

Igehely: 1Tim 5:1-2

Eszembe jut Pál apostol athéni szolgálata. (ApCsel 17:22-30) Meggyőződésem, hogy ott minden korosztály képviselve volt, ezért mindenkinek szólt az intés. Ha a közösségben vannak intésre szoruló személyek, ne légy elnéző. Viszont előbb tanulj Pál apostoltól, aki megkereste azt a jót, amiért tisztelhette az athéniakat: ez az ismeretlen Istennek szentelt oltár volt. Találd meg te is azt a jó pontot,amiért megdicsérheted az intésre utalt személyt. Gondolkodj és imádkozz, mielőtt szólnál. (Róm 12:16-21) Legyen krisztusi indulatod, ne a magad bölcsességére támaszkodj, a tisztességre gondod legyen, soha ne járass le és ne alázz meg senkit. Bosszút se forralj. Próbáld jóval meggyőzni, nehogy benned is a gonosz győzzön. Képzelj el egy olyan gyülekezetet, ahol mindenki elfogadja a másikat, de meg is inthet mindenkit. Te mit teszel ezért mától kezdve? Fontos az Úrtól való elhívás. Fölismered, hogy Isten jelen van az életedben és a gyülekezetben? Tégy ígéretet az Úrnak, és teljesítsd azokat. Légy te is egy Titusz vagy Timóteus, aki enged a Szentlélek vezetésének és szolgálja az Urat!

Bödő Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”

Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.

Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.