2025. április 4., péntek

DÉLELŐTT | 
Alva találta őket

Igehely: Mk 14:32-42 Kulcsige: Mk 14:37 „Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: «Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?»”

A Gecsemáné kertje az Olajfák hegyének lábánál terült el, ahol Jézus gyakran találkozott tanítványaival. Ez a Jézussal és az övéivel való közösség szeretetére bátorít bennünket. Ez alkalommal nem viszi magával minden tanítványát, de élete legnehezebb döntése közben mégsem akar teljesen egyedül maradni. Ne cipeljük egyedül azokat a lelki gyötrelmeket, amelyek szíveinkre nehezednek, a megosztott teher ugyanis fél teher!

Jézus személyes imádsága is fontos üzenetet tartalmaz számunkra: vannak küzdelmek, amelyeket egyedül kell megharcolnunk, még akkor is, ha vannak olyanok, akik érettünk, velünk könyörögnek.

Olykor nehéz harcba kerül megmaradni a vigyázás és az imádkozás talaján, amelyek szorosan összetartoznak. Különösen akkor, ha nem mi vagyunk nehéz helyzetben. Pedig Jézus lelkének gyötrelmeit mi okoztuk. Tusakodása bátorít bennünket a másokért való közbenjárásra is. Legyünk kitartóak az imádkozásban és éberek, hogy ne essünk kísértésbe, ahonnan már csak egy lépésre van a bűnbeesés, ami kiteljesedve szellemi halált eredményez. Figyelmeztetés ez ma reggel az én számomra is.

Mennyire szereted a közösséget, ahova tartozol? Igényled-e mások segítségét harcaid közepette? Milyen az imaéleted?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Szabadulás és csatlakozás

Igehely: ApCsel 2:40–41 „Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.”

A pünkösd napján Jeruzsálemben levő zsidók bűntől való szabadulását a Péter által hirdetett ige indította el, ami szívbeli megkeseredést váltott ki. Ez a bűnbánat és a kérdésükre adott válasz aktuális ma is. Ezek hiányában nem történhet valódi szabadulás.

Ehhez még hozzájárult az apostolok kérésének, intésének való engedelmesség. Téves azt gondolni, hogy a szabaduláshoz elég egyetlen bűnbánó ima. Az első gyülekezetben élő megtérők élete teljes változáson ment át. Elszakadtak a világban levő szándékos, előre kitervelt bűnöktől, amit az ige gonoszságnak tart.

Lényeges a megtérőnek a hirdetett igéhez való viszonya, és a megértett igének való feltétel nélküli engedelmesség. A bemerítés kérdésében is. Ami nem csupán egy tartalom nélküli szertartás. (Őszinte megtérés nélkül az!)

A bűneiktől szabaddá lett zsidók azokhoz csatlakoztak, akik által hívőkké lettek. Ez a gyülekezet, illetve a közösség fontosságát hangsúlyozza.

Hirdessük ma is e két igevers mennyei tartalommal telt alapelveit, üzenetét!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.