Igehely: Mt 4:12–25; Kulcsige: Mt 4:16 „A nép, amely sötétségben él, nagy világosságot lát, és akik a halál árnyékának földjén élnek, azoknak világosság támad.”
Bemerítő János bebörtönzése után előlépett a Szabadító, és János prédikációjához hasonlóan ő is megtérést hirdetett (17.v.). Nem a vallási központban, Jeruzsálemben kezdte el munkásságát, hanem a déliek által megvetett északon, a „pogányok Galileája” vidékén, ahol sok nép keveredett össze.
Igehely: Mt 4:1–11; Kulcsige: Mt 4:4 „Ő így válaszolt: Meg van írva: «Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.»”
Jézus számára egy magasztos lelki élmény (bemerítkezése) után egy próbatétel következett (megkísértése). A lelki emelkedőket általában többre tartjuk, mint a próbatételek idejét, pedig az utóbbiakban edződünk meg.
Igehely: Mt 3:13–17; Kulcsige: Mt 3:17 „És íme, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”
Két esetről olvasunk, amikor János vonakodott elvégezni a bemerítést: amikor a megtéretlen farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, illetve amikor maga Jézus jelent meg. Ahogy D.A.
Igehely: Mt 3:7–12; Kulcsige: Mt 3:10 „A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.”
Bemerítő János megtérésre szólított fel, mert a mennyek országa (2.v.) és az isteni ítélet (10.v.) elközelített. A történetben észrevehetjük, hogy a vallási vezetők reakciója önámításról tanúskodott. Csapdájukba mi is belekerülhetünk, ha nem vigyázunk!
Igehely: Mt 3:1–6; Kulcsige: Mt 3:3 „ Mert ő az, akiről Ézsaiás így prófétált: «Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!»”
Bemerítő János küldetése annyira fontos volt, hogy mind a négy evangéliumi beszámoló említést tesz róla.
Igehely: Mt 2:16–23; Kulcsige: Mt 2:16 „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott.”
Ha emberi szemmel vizsgáljuk Jézus földi életét, elmondhatjuk, hogy az nem indult felettébb fényesen. Gondolhatnánk, hogy a születésének időzítése sem volt a legjobb, hiszen népszámlálás miatt utaznia kellett földi szüleinek.
Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”
Különböző kapcsolatokban vagyunk jelen e világban. Ezek közül említek néhányat: társ, szülő, gyermek, testvér vagy szolga és úr viszonyában élünk. A Bibliának minden kategóriára megvan a tanítása, hogy a szerepek ne ütközzenek, hanem inkább harmonizáljanak. Mint ahogyan a teremtett világban is megvan az összhang, úgy az emberi társadalomban is meg kell, hogy legyen. Az egyházban, Krisztus népe közt is nagy ennek értéke. Az Ószövetség, de az Újszövetség is rendelkezik azokkal a tanításokkal, amit be kell tartani és követni kell.