Igehely: Mt 12:46–50; Kulcsige: Mt 12:49 „Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim!”
Mialatt Jézus összefoglalta mondanivalóját az összegyűlt sokaságnak, anyja és féltestvérei beszélni akartak vele (Mk 6:3). Szóltak erről Jézusnak. Az Úr Jézus válasza igen érdekes. Értékes tanulságot lehet levonni belőle.
Igehely: Mt 12:43–45; Kulcsige: Mt 12:45 „Akkor elmegy, maga mellé vesz másik hét lelket, még magánál is gonoszabbakat, és bemenve megtelepednek ott; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is.”
Nagy kegyelem, ha ,,a tisztátalan lélek kimegy az emberből.” Már örvendezhet, hogy megszabadult a Sátán uralma alól. Azonban nagy kérdés, hogy a tisztátalan lélek helyét ki vagy mi foglalja el? Mert veszélyes állapot az, ha valamilyen bűn újból befészkeli magát, és mindent felborít.
Igehely: Mt 12:38–42; Kulcsige: Mt 12:40 „Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel.”
Annak ellenére, hogy Jézus már sok csodát és jelt cselekedett, a vallási vezetők további jelt kértek tőle. Ha egy újabb jelt látnak tőle, akkor el fogják hinni, hogy ő a Messiás? Az Úr Jézus látta képmutatásukat, álnokságukat.
Igehely: Mt 12:33–37; Kulcsige: Mt 12:36 „De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján.”
Ahol egy fában egészséges élet van, ott a fa gyümölcsözik a saját neme szerint. Hasonló módon, ha Isten újjáteremtette természetünket, a gyümölcs is jó lesz. De ha a gyümölcs rossz, ez azért van, mert a fa az, ami mindig is volt – rossz fa.
Igehely: Mt 12:22–32; Kulcsige: Mt 12:25 „Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.”
Egy embert hoztak Jézushoz, aki vak, néma és az ördögtől megszállott volt. Jézus könyörült rajta, meggyógyította őt. Ezen az egész sokaság csodálkozott és feltették a kérdést: „Csak nem ez a Dávid fia?”
Igehely: Mt 12:15–21; Kulcsige: Mt 12:18 „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akiben gyönyörködöm! Lelkemet adom neki, és ítéletet hirdet a népeknek.”
Jézus a küldetése által a próféciákat teljesítette be. Bárhova ment, összegyűlt a tömeg, „ő pedig meggyógyította mindnyájukat.” Azonban megparancsolta nekik, hogy ,,ne fedjék fel, kicsoda ő.” Ezt nem félelemből tette, hanem azért, hogy: „hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás prófétált.”
Igehely: Mt 23:16–28; Kulcsige: Mt 23:27 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.”
Jézus beszédében nyilvánvalóan halljuk és érezzük a szíve fájdalmát az izráeli szellemi vezetők miatt, mert azok képmutatók, bolondok, vakok. Nem csupán megfeddi őket, hanem kihangsúlyozza, hogy mennyire eljátszották a szellemi felelősségüket. Végül meszelt sírokhoz hasonlítja őket: kívülről lehet szép a látvány, de belül csak halál és tisztátalanság van. Képzeljük el, hogy Jézus ezt nyilvánosan, a szemükbe mondja! Az emberek annyira tisztelik őket, mert olyan vallásosnak és igazságosnak tűnnek: még a legapróbb dologban is a legszigorúbb törvényeket alkalmazzák; de Jézus látja a szívüket.