Igehely: Jn 5:1-9; Kulcsige: Jn 5:8 „Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”
Hol vegetálsz ma reggel, az ágyad szélén, vagy az élet forgatagában téblábolsz? Gyógyulásra vársz és még nem történt semmi. Hiszel annak lehetőségében, de te még nem jutottál oda, és számodra kilátástalannak tűnik helyzeted. Tudatodon kívül talán erre a pillanatra vártál, mint a bethesdai beteg.
Igehely: Jn 4:43-54; Kulcsige: Jn 4:50 „Jézus így válaszolt: Menj el, a te fiad él! Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult.”
Sajnos a betegség nem kérdezi, kinek a fia vagy. Lehet, hogy olyan társadalmi pozícióban vannak a szülők, rokonok, hogy előnybe részesülhetnek több helyen is. Jó kapcsolataink lehetnek a legjobb orvossal, gyógyítókkal.
Igehely: Jn 4:31-42; Kulcsige: Jn 4:34 „Jézus ezt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját.”
Előfordul, hogy egy munka, vagy egyéb dolog elfeledteti veled az éhséget. Lehet, hogy a konyhába indultál, de beugrott egy ötlet, amit mindenképpen meg akarsz valósítani, és már elfelejtetted, hogy éhes vagy.
Igehely: Jn 4:20-30; Kulcsige: Jn 4:26 „Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.”
Gyermekkorunkból tudjuk már, hogy valakivel beszélgetni nem izgalommentes dolog. Ha vallási téma kerül elő, akkor még izgalmasabbá válik a beszélgetés. Fiatalon sokszor hoztak engem is zavarba az idős bibliázó testvérek vitatkozásai, talán egy kifejezés vagy fordítási különbség kapcsán.
Igehely: Jn 4:15-19; Kulcsige: Jn 4:19 „Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy.”
Voltál már úgy, hogy valakivel találkoztál és nem tudtad, hogy ki ő valójában? Aztán folytattátok a beszélgetést és még mindig nem láttál bele az életébe. A samáriai asszony előtt először a kút volt, majd egy zsidó embert fedezett fel, mint akadályt a kút körül.
Igehely: Jn 4:1-14; Kulcsige: Jn 4:10 „Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”
Még mindig ünnepi gondolatok és érzületek hatása alatt vagyunk. Fürdünk a karácsonyi énekek, dicséretek felemelő emlékeiben. Az évkezdeti áhítatos melegség keveredik a jövőbe néző felelősség tudatával. Az év elején egymás felé kinyújtott imakarok az összetartozást, a krisztusi békét sugallják.
Igehely: Mt 24:23–44; Kulcsige: Mt 24:44 „Így szól az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet!”
Egyre közelebb vagyunk ahhoz a naphoz, amikor az Úr Jézus visszajön hatalommal és dicsőséggel. Amikor meglátják őt az ég felhőin, akkor majd siratja őt a föld minden nemzetsége (Jel 1:7). Részünkről, akik hiszünk benne, ezek beteljesült örömkönnyek lesznek. Ha akkor még életben leszünk, „elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Thessz 4:17b). Bárcsak házastársunkkal, családtagjainkkal, munkatársainkkal és szeretteinkkel mind együtt ragadtatnánk el!