Igehely: Mt 14:22–36; Kulcsige: Mt 14:29 „Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé.”
Az új fordításban egyedül ezen a helyen olvassuk azt, hogy az Úr Jézus Krisztus sürgette a tanítványait. Amikor az Úr így cselekedett, annak jó oka volt.
Igehely: Mt 14:13–21; Kulcsige: Mt 14:20 „Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral.”
Bemerítő János tanítványai elvitték az Úr Jézushoz a János halálhírét. Amikor Úr ezt meghallotta, hajóba ült, és elment egy lakatlan helyre egyedül. Elgondolkodtató az Úr reakciója, amikor eljut hozzá a szomorú hír. Elvonul, hogy egyedül lehessen. Hajóba ül, egy lakatlan helyre megy.
Igehely: Mt 14:1–12; Kulcsige: Mt 14:12 „Azután eljöttek tanítványai, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd elmentek, és hírül adták ezt Jézusnak.”
Bemerítő János levágott fejét odaadták Heródiás lányának, aki elvitte azt a János halálát kívánó anyjának. Ez azért történt, mert Bemerítő János az Úr prófétájaként megfeddte Heródest, amiért elvette testvérének, Fülöpnek a feleségét.
Igehely: 2Tim 4:1–5; Kulcsige: 2Tim 4:2 „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.”
Az Úrral való személyes kapcsolatunkban elég sűrűn előfordul az, hogy az Úr egy konkrét kéréssel fordul hozzánk. Szól hozzánk személyesen az Ige olvasása, az igehirdetés hallgatása vagy Szentlelke által. Személyesen, mint gyermekét megszólít: Kérlek!
Igehely: Mt 13:51–58; Kulcsige: Mt 13:54 „És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?”
Jézus a tanítványait tanította példázatok által, amit ők nem nagyon értettek meg. Meg is kérdezte: „Megértettétek mindezt?” (51.v.). Jézus arra hívta fel a figyelmüket, hogy amit tőle tanultak, azt tovább kell adniuk másoknak.
Igehely: Mt 13:44–50; Kulcsige: Mt 13:44 „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.”
Újabb példázat a mennyek országáról. Szántóföldhöz van hasonlítva, amelyben egy nagyértékű kincs van elrejtve. Ezt megtalálja egy ember, felméri annak értékét, és ő is elrejti azt, majd feláldozva mindenét, amije van, megvásárolja azt a földet.
Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”
Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.