2017. január 15., vasárnap
– Mk 3:22-30; Kulcsige Mk 3:27
Igénk párhuzamos szakaszaiból (Mt 12:22; Lk 11:14) kiderül, hogy Jézus meggyógyított egy megszállott embert, aki vak és néma volt.
– Mk 3:22-30; Kulcsige Mk 3:27
Igénk párhuzamos szakaszaiból (Mt 12:22; Lk 11:14) kiderül, hogy Jézus meggyógyított egy megszállott embert, aki vak és néma volt.
– Mk 3:13-19; Kulcsige Mk 3:13
A kimerítő lelki munka végeztével Jézus felment a hegyre imádkozni és virrasztani (Lk 6:12). Megpihenni Isten szolgálatában csak imádkozva lehet! Lazítani nem szabad, mert az „ordító oroszlán” szertejár, keres (1Pét 5:8).
– Mk 3:7-12; Kulcsige Mk 3:11
Jézus elhagyta Galileát, és tanítványaival együtt visszavonult a Genezáreti-tó keleti partjára. Jelenléte nem maradt titokban, mert a tömeg követte őt. A környező provinciákból, de még a pogány területekről is „nagy sokaság” tódult hozzá, mivel hallották, milyen nagy dolgokat visz véghez.
– Mk 3:1-6; Kulcsige Mk 3:5a
A kapernaumi zsinagógában a farizeusok Jézust lesték: vajon fog-e gyógyítani szombatnapon? Jézus, tudva, mi van bennük, most megkérdezte őket: „Szabad-e szombatnapon jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani”? A farizeusok hallgattak.
– Mk 2:23-28; Kulcsige Mk 2:28
A farizeusok folyamatosan vádfelületet kerestek Jézus személyében, tevékenységében és tanítványaiban. Igyekeztek közelébe férkőzni, de szándékaik mindig hamisak voltak. Kérdéseik által csapdákat állítottak Jézusnak, meglátásaikban elhamarkodottan pálcát törtek felette.
– Mk 2:18-22; Kulcsige Mk 2:19
A babiloni fogság után Izráelben elterjedt tradíció lett a böjtölés. Habár az ószövetségi törvény egy évben csupán egy böjtnapot írt elő (3Móz 16:29), a Jézus idejében élő farizeusok legalább két napot böjtöltek egy héten (Lk 18:12).
Igehely: 2Sám 11:1–27 Kulcsige: 2Sám 11:27 „A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.”
Dávid bűne Betsabéval és az ebből fakadó következmények azt mutatják, hogy még egy Istennek kedves ember is válhat a bűn áldozatává. A 2Sám 11:27 azt mutatja, hogy senki nem veheti félvállról a bűnt: nincs olyan, hogy ártalmatlan bűn, és nincs olyan, hogy elég erős ember.
Az igeszakasz felhívásként szolgál, hogy állandóan legyenek a kezünk ügyében a Lélek fegyverei, és emlékeztet a bűnnel szembeni gyengeségünkre is. Továbbá figyelmeztet a bűn szörnyű következményeire. Dávid ugyan megtér és helyreáll, de mindazokat, amiket elkövetett, nem tudja meg nem történtté tenni.