Igehely: 2Tim 4:1-5; Kulcsige: 4:2 „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.”
Amikor Nyárádmagyaróson lelkipásztorrá avattak, a gyülekezettől egy gyönyörű virágkosarat kaptam, amelyhez egy kis igekártya volt csíptetve.
Igehely: Jn 17:16-19; Kulcsige: 17:19 „A főpap pedig tanítványai és tanítása felől kérdezte Jézust.”
Megtérésem után, tizenéves koromban, egy időben csalódottnak éreztem magam, mert szerettem volna szentebb lenni, de nem sikerült. A Sátán már azzal kísértett, hogy „a szentség, önmegtagadás, tökéletesség egyáltalán nem neked való.
Igehely: Jn 17:11-15; Kulcsige: 17:11 „Erre Jézus így szólt Péterhez: Tedd hüvelyébe a kardodat! Vajon nem kell kiinnom azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?”
Ma sokat és sokféleképpen beszélnek az egységről, ennek ellenére ez egyre nagyobb hiánycikk. Mindenki tudja, hogy az összefogás és egyetértés vezet jó eredményre, mégis kevesen találják meg ennek útját.
Igehely: Jn 17:9-10; Kulcsige: 17:10 „És ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és én megdicsőíttetem őbennük.”
Egy humoros közmondás jól kifejezi és leleplezi az emberi viselkedést. Így szól: „ami a tied, az az enyém is, ami pedig az enyém, ahhoz semmi közöd.” Jézus ennek az ellenkezőjét mondta főpapi imájában.
Igehely: Jn 17:1-8; Kulcsige: 17:4 „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.”
Sok mindenhez hozzáfogunk, és sok minden marad elvégezetlenül. Egyes feladatokat azért hagyunk félbe, mert nem lehet őket egyszeriből befejezni, másokat azért, mert egyszerűen elfelejtjük, vagy szándékosan elfelejtjük, mert nincs hozzá kedvünk.
Igehely: Jn 16:25-33; Kulcsige: 16:33 „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.”
Jézus példázatokban beszélt a tömeghez, de tanítványainak bizalmasan és nyíltan elmondta, hogy ő Istentől, az Atyától jött, és Őhozzá tér vissza.
Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”
Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.