Mindennapi áhítatok

2024. december 30., hétfő

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

2024. december 29., vasárnap

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét.

2024. december 27., péntek

Igehely: Ézs 59:14–21; Kulcsige: Ézs 59:20 „De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr.”

Ézsaiás könyvében a központi üzenet az üdvösség, szabadítás, az új életben való járás. Ézsaiás jövendölt a legszebben, legbővebben az Úr Jézus Krisztus eljöveteléről, testet öltéséről. Mai igénk nem az ország lerohanásával foglalkozik, hanem a bűn megnyilvánulásait mutatja be.

2024. december 25., szerda

Igehely: Lk 2:8–12; Kulcsige: Lk 2:11 „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

Az Úr Jézus születése történetének leírásaiból fakad egy szép hangulat, de ezen túl a karácsonynak van oka is, célja is. Az ember elesettsége és Isten szeretete az oka. Célja: „Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse” (1Tim 1:15).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).