Igehely: Mt 22:15-22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”
Igazán hálásak lehetünk azokért a farizeusokért, akik ugyan gonosz szándékkal tették fel a kérdést az Úr Jézusnak, mert az Úr Jézus nemcsak nekik, hanem nekünk is válaszolt. Sokszor kerülünk ugyanis választás elé. Kinek mit adjunk, kinek mivel tartozunk?
Igehely: Mt 22:1-14; Kulcsige: Mt 22:9 „Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!”
Az Úr Jézus szavai szerint a király háromszor küldte el szolgáit, hogy vendégeket hívjanak a menyegzőre. Először elküldte a szolgáit a már korábban meghívott vendégekhez, hogy hívják őket össze, de a meghívottak nem akartak elmenni.
Igehely: 1Pt 3:17-22; Kulcsige: 1Pt 3:18 „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.”
Jézus Krisztus küldetésének célja, hogy Istenhez vezessen minket. Úgy vezet, hogy előttünk jár. Azt olvastuk, hogy halálra adatott test szerint, és megeleveníttetett Lélek szerint. Amennyiben Őt követve Istenhez akarunk jutni, úgy nekünk is hasonló utat kell bejárni. A Római levél 12.
Igehely: Mt 28:11-20; Kulcsige: Mt 28:19-20 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
A nagy misszióparancs először is azért nagy, mert aki kihirdette, azé minden hatalom mennyen és földön. Tehát közvetlenül Tőle jön, ezért mindazok, akik Őt Úrnak valljuk, nem hanyagolhatjuk el a teljesítését. Azonnal neki kell látni a végrehajtásnak.
Igehely: Mt 28:1-10; Kulcsige: Mt 28:7 „És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek.”
A nyugalomnap után, egy új hét kezdetén történt az a csoda, mely mind a mai napig az Élet győzelmét hirdeti a Halál felett.
Igehely: Mt 27:57-66; Kulcsige: Mt 27:64 „Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek, és ellopják őt, azután azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél.”
Beesteledett. A Mester meghalt. A nép hazament. A gonosz lenyugodott. A 11 tanítvány, nem tudjuk, hol lehet, és akkor lép elő az Atyától arra rendelt titkos tanítvány, hogy tisztességet tegyen Mesterének. A tanítvány, aki még a „tű fokán át” is bemegy az Isten országába.
Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”
Továbbadni a jót – ez nemes szolgálat és üdvös munka. Csak azt tudjuk továbbadni, amink van. Emlékszünk még vasárnapi témánkra: Betöltekezni a jóban való gyönyörködéssel. Az apostol a római gyülekezetről megállapítja, hogy telve vannak jósággal, a jó ismeretével és azzal a képességgel, hogy egymást is tudják tanítani, inteni! Olyan szolgálatot végez Pál apostol, amit az evangélium papi szolgálatnak nevez. Ez egy közös, a hívekkel együtt végzett szolgálat, amit egyetemes papság elvének nevez az egyház. Továbbadni, amit az Úrtól kapunk.