Mindennapi áhítatok

2020. október 22., csütörtök

Igehely: Jak 4:5-10; Kulcsige: Jak 4:7 „Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.”

Micsoda végtelen, drága kegyelmet hirdet nekünk az Ige, amikor azt mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmét adja.” A pogány vallások bármelyikében egy ilyen mondat valahogy úgy hangozna, hogy: „kegyelmet az talál, aki arra érdemes”.

2020. október 19., hétfő

Igehely: Péld 8:1-36; Kulcsige: Péld 8:34 „Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva mindennap, ajtófélfáimat őrizve.”

A bölcsességet nem csak javasolja nekünk, Isten gyermekeinek az Ige, hanem parancsolja. A bölcsesség ugyanis élet-halál kérdése (35-36v.) Egy kulcsfontosságú dolgot figyeljünk meg a Példabeszédek könyvének 8. részéből a bölcsességet illetően, amit háromszorosan hangsúlyoz az író. A 32.

2020. október 18., vasárnap

Igehely: 1Kir 3:5-14; Kulcsige: 1Kir 3:9 „Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?!”

„Kérj valamit, én megadom neked!” Salamon a lehető legnagyobb alázattal használja ki ezt a hihetetlen nagy lehetőséget, és ez nem csupán abból látszik, amit kér, hanem abból is, ahogyan a kérését megfogalmazza.

2020. október 17., szombat

Igehely: Zsid 3:7-19; Kulcsige: Zsid 3:15 „Mert amikor ezt mondja az Írás: «Ma ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor».”

Ezen a héten láthattuk az Isten igéjéből, hogy milyen nagy károkat okozott a kemény szív. A mai napon a Szentlélek Isten figyelmeztet minket Izráel kudarca alapján. Izráel hitetlenségének, zúgolódásának negyvenéves pusztai vándorlás lett a következménye.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Gal 5:24–6:5 Kulcsige: Gal 6:1 „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!”

Az állandó lelki éberség, önmagunk mérlegre állítása, a szembesülés gyarlóságunkkal és bűneinkkel elveszi a kedvünket attól, hogy mások gyarlóságának és bűneinek ügyét lobogtassuk magunk előtt. Elveszi a kedvünket attól, hogy mi akarjunk csalhatatlan igazságot szolgáltatni. Nem jelenti ez azt, hogy szemet kell hunynunk embertársaink elveszett állapota és lelki testvéreink törvényszegései fölött.