Igehely: Mt 23:1–12 Kulcsige: Mt 23:10 „Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus.”
Manapság az emberek zöme keres egy-egy véleményvezért, énekest, politikust, akit követni akar. Saját vágyaik alapján határozzák meg, hogy ki legyen az, főleg azok népszerűsége alapján. Ennek számos veszélye van.
Igehely: 1Pt 2:18–25 Kulcsige: 1Pt 2:22 „ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját.”
A szenvedés kemény műhely. De Isten ezt használja fel arra, hogy dicsőségére formálódjunk, hogy megmaradjunk Őbenne. Nem lehetne más eszköz erre? Isten végtelen bölcsessége és szeretete által így döntött.
Igehely: Jel 19:11–16 Kulcsige: Jel 19:16 „Ruhájára és derekára ez a név van írva: királyoknak Királya és uraknak Ura.”
Választási kampány idején a pártok mind azt állítják, hogy náluk van az igazság. Másoknál jobbnak, különbnek mutatják magukat. A mai igerész arról beszél, hogy Jézus az igaz király, aki maga az igazság. Kizárólag Ő tud pártatlanul ítélni, kormányozni.
Igehely: Zsid 4:14–16 Kulcsige: Zsid 4:14 „Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.”
Az első főpap Áron volt. Isten felhasználta őt a tervében irgalma által, de nem volt tökéletes. Nem ragaszkodott teljes mértékben Isten akaratához. A nép hamar rá tudta venni, hogy más istent készítsenek a saját elképzeléseik szerint, akinek hódolhatnak.
Igehely: 2Kor 9:10–15 Kulcsige: 2Kor 9:15 „Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!”
Pál apostol arról beszél itt, hogy a szentek dicsőítik Istent a korinthusiak szolgálata miatt, mert nem bizonyos szükségeket elégítenek ki csupán a szentek közösségében. Engedelmességből tett bizonyságuk Krisztusról és a jószívűségük hálára indítja a hívőket. Bennük meglátták az Isten jóságát.
Igehely: Lk 7:41–50 Kulcsige: Lk 7:42 „Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Vajon melyikük szereti őt jobban?”
Aki nem tud szeretni, nem tud megbocsátani sem. Akinek viszont tökéletes a szeretete, tökéletes a megbocsátása is. Jézus Krisztus szeretete oly csodás! – hangzik egy énekben. Ez valóban felvillanyozza az embert, mert ebben a szeretetben van szabadulás a bűn fogságából.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.