Igehely: Mk 1:9-11; Kulcsige: Mk 1:9 „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.”
Isten a világ megformálásakor gyönyörködött a teremtésben. Gyönyörködött, mert látta, hogy alkotásai igen jók. Gyönyörködött az emberben és a vele való kapcsolatban is addig, míg az ember bűnbe nem esett, és Isten ellenségévé nem vált.
Igehely: Mk 1:8 „Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.”
Krisztus tanítványaiként olyan küldetésben vagyunk, melyhez az elhívásunkon túl elengedhetetlen a Szentlélek-keresztség. Pünkösd napján a Lélek kitöltetésével a tanítványok erőt kaptak arra, hogy előálljanak, és félelem nélkül hirdessék a teljes evangéliumot.
Igehely: Mk 1:6-7; Kulcsige: Mk 1:7 „Ezt hirdette: Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam.”
Valójában mire vagyunk méltók, mit érdemlünk? Bár a teremtés koronája az ember, de lázadása és bűnössége miatt ítéletre és kárhozatra méltó, semmi másra. Nem érdemeljük meg Isten szeretetét, kegyelmét, ajándékait, de még a lehetőséget sem, hogy szolgálhatunk a világ Teremtőjének.
Igehely: Mk 1:1-5; Kulcsige: Mk 1:3 „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az ÚR útját, egyengessétek ösvényeit!”
Vajon az a küldetésed, hogy olyan életet építs magadnak, amely elvezet az önmegvalósításhoz és a boldogsághoz? Jézus tanítványaiként azzal lettünk megbízva, hogy a Mesternek utat készítsünk az emberi szívekhez.
Igehely: Zsid 11:32-12:3; Kulcsige: Zsid 12:2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.”
Minden őszinte hívő ember szeretne hiteles keresztyén életet élni. Ebben a szenvedő világban a hitelesség része, hogy megízleljük a nyomorúságot. A hit abban áll, hogy hűségesen ragaszkodunk Isten kijelentéséhez akkor is, ha a körülmények ellene beszélnek.
Igehely: 1Tim 6:11-16; Kulcsige: 1Tim 6:12 „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.”
Az ókori és a modern ember szemében is szép az a harc, amit nemes ügyért, nemes módon harcolnak meg. A mi harcunk bizonyságtétel arról, hogy mit tartunk értéknek, miért érdemes élni-halni. A legszebb ilyen vallástétel a Krisztusé volt.
Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”
A hűség isteni jellemvonás, amit mi, halandó emberek, nehezen tudunk felfogni, és behatárolni nagyságában, hosszúságában, mélységében, időben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Úr az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait” (5Móz 7:9). A mi hűséges Istenünknek egyik legfőbb elvárása, hogy szolgái hűségesek legyenek.