Mindennapi áhítatok

2021. január 29., péntek

Igehely: Mk 4:30-34; Kulcsige: Mk 4:30 „Majd így folytatta: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk?”

Ezen a héten szinte minden reggel a mezőgazdaságból vett példából tanulunk. Ez a példázat is a vetéssel kapcsolatos. Míg az elsőnél a hangsúly a talaj minőségén van, a másodiknál a vetés növekedésének titkát láttuk (magától terem), mai példázatunkban a végeredményen van a hangsúly.

2021. január 28., csütörtök

Igehely: Mk 4:26-29; Kulcsige: Mk 4:28 „Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.”

Jézus nagyon sok példázatot mondott az Isten országáról, de ez az egyetlen, amely Márk evangéliumán kívül egyikben sem található. A választott nép tudta, hogy eljön a Messiás és az Ő uralma. Várták a megígért Szabadítót és a szabadítását.

2021. január 27., szerda

Igehely: Mk 4:21-25; Kulcsige: Mk 4:24” „Ezt is mondta nekik: Vigyázzatok arra, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak. 

A felolvasott szakasz Jézus több mondását is tartalmazza. Szól a lámpásról és annak rendeltetésszerű használatáról, az elrejtett dolgok napvilágra kerüléséről, a mértékről, és arról, hogy akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.

2021. január 25., hétfő

Igehely: Mk 4:10-12; Kulcsige: Mk 4:12 „hogy látván lássanak, de ne ismerjenek, és hallván halljanak, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak.”

Jézus tanításának jellegzetes formája a példázat. Megváltónk a gyakorlati életből vett egy történetet, amit elmondott, és ezzel szemléltetett egy igazságot, vagy éppen Isten országának titkait.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.