Mindennapi áhítatok

2021. június 4., péntek

Igehely: Zsolt 104:30-35; Kulcsige: Zsolt 104:30 „Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföldeket.”

Számomra meggyőző erővel hat az, hogy az elmúlt napokon említett igazságokról többször is beszél az ige. A földi élet Isten teremtő akaratára vezethető vissza. A Lélek kiáradása a történelem során mindig megújulást eredményezett.

2021. június 3., csütörtök

Igehely: Róm 9:1-5; Kulcsige: Róm 9:5 „Akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen.”

Az egyházban Krisztus istenségéről már a IV. századtól kezdve különféle eretnek tanítások terjedtek el. Ezek, úgy gondolom, nemcsak Pálnak, hanem sokunknak szomorúsága és szívfájdalma ma is.

2021. június 2., szerda

Igehely: Róm 8:1-4; Kulcsige: Róm 8:3 „Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor bűnért való áldozatként tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben.”

Ma reggel az apostol a Fiú Isten testet öltésének következményeit tárgyalja. Akik Krisztusban vannak, azok ellen nincs semmiféle kárhoztató ítélet. Fel lettek mentve a törvény ítélete alól! Akiben Krisztus testet öltött, az többé már nem a test indulatai, hanem a Lélek irányítása alatt él.

2021. május 30., vasárnap

Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:22 „Leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”

E történetet megelőzően Jézussal utoljára 12 évesen találkozunk (Lk 2:42). Itt kb. 30 éves lehetett. 18 év után búcsút vett a názáreti ácsműhelytől, hogy eleget tegyen mennyei küldetésének.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.