Igehely: Lk 5:33-35; Kulcsige: Lk 5:35 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak.”
Az embereket általában a külsőségek foglalkoztatják. Ez a hit megélésénél is igaz. Kétségtelen, hogy a hitből fakadó cselekedeteknek láthatóvá kell válni. Ugyanakkor Jézus maga mondta – épp a böjt és ima kapcsán – hogy ne úgy végezzétek, hogy az emberek lássák és elismerést tegyenek.
Igehely: Jn 3:25-30; Kulcsige: Jn 3:29 „Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé.”
Az alázatos élet célja minden hívőnek. A megvalósítása hatalmas kihívás. János, aki a Vőlegény barátjának nevezi magát, jó példát ad erre. Örül Jézus növekedésének. Nem zavarja, hogy most már inkább Őt keresik és nála merítkeznek be, és nem tesz kritikus megjegyzéseket rá.
Igehely: Ézs 62:1-7; Kulcsige: Ézs 62:5 „Mert ahogy az ifjú elveszi a hajadont, úgy vesz el téged, aki felépít; ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened.”
Kilátástalan helyzetben nagyon nehéz a biztatásokat úgy fogadni, hogy azok jó érzéseket keltsenek, mély bizalmat ébresszenek. Amikor Jeruzsálem elnyomás alatt van, pusztulás állapota jellemzi, kiszolgáltatottság és szolgaság jellemzi az életet.
Igehely: Ézs 54:1-10; Kulcsige: Ézs 54:6 „Mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt, megszólít téged az Úr, és mint ifjú menyasszonynak, ha megvetett volt is, ezt mondja Istened.”
A mai korban az ígéretek vegyes érzéseket ébresztenek az emberekben. Gyakran vagyunk úgy, hogy halljuk mit mondanak, de fenntartásaink vannak. A mai időben olyanok tesznek ígéretet, akik el akarják nyerni a bizalmunkat, és szeretnének döntéshozói hatalomba kerülni.
Igehely: Jel 19:6-10; Kulcsige: Jel 19:7 „Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya.”
Amikor iskolába jártam, a tanév végén azt éreztem, végre eljött a vakáció. Az öröm abból fakadt, hogy egy nehezebb időszaknak vége lett, és kezdődött egy könnyebb. Ez sokszor ismétlődött. Az az esemény, amiről most olvastunk, csak egyszer fog megtörténni.
Igehely: Jn 20:26-29; Kulcsige: Jn 20:28 „Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem!”
Tamás vallástétele a hit és meggyőződés vallomása, a személyes élmény és a kellemes felismerés örömének a kifakadása. Nem sokkal azelőtt még pesszimista volt. Nem tudott lelkesedni a mások lelkes bizonyságtételén. Feldobottságuk csak hideg fásultságot váltott ki nála.
Igehely: 1Pt 3:8–17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Élő reménység. – Ez látszik kívülről is. A szívünkben lakozó, megszentelő Isten táplálja ezt a reménységet, ami valójában több mint reménység – megbizonyosodás.
Ha kérdeznek, tudsz-e bizonyságot tenni erről a reménységről, szelídséggel és félelemmel?
Ha nem kérdeznek, a puszta jelenléted, magatartásod, beszéded, tükrözi-e ezt az élő reménységet, meggyőződést?
Isten gyermekeinek az élet minden helyzetében be kell mutatniuk az élő Jézus Krisztust, aki által van a mi élő reménységünk! Imádkozz, hogy ma is tudd ezt megtenni!