Igehely: Mk 3:28–35 Kulcsige: Mk 3:35 „Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.”
Vannak, akiket megbocsáthatatlan ellenségeinek tart Jézus, amiért szabadító munkáját az ördögtől származottnak mondják. Viszont másokat drága családtagjainak tart, csak azért, mert örömmel hallgatják és megtartják beszédét.
Igehely: Mk 3:20–27 Kulcsige: Mk 3:27 „Viszont az erős ember házába sem törhet be senki, és nem rabolhatja ki, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert, és akkor kirabolhatja a házát.”
Sosem volt annyi ördöngös, mint Jézus korában. A Sátán minden erejét bevetette ellene. De Ő azért jött, hogy az ördög munkáit lerontsa.
Igehely: Mk 3:13–19 Kulcsige: Mk 3:12 „Tizenkettőt pedig, akiket apostoloknak is nevezett, kiválasztott arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét.”
Az Úr Jézus fontosnak tartotta, hogy tanítványai legyenek, akik a munkáját majd folytassák. Figyeljük meg az igében a két fontos tényezőt: magához hívta és kiküldte őket.
Igehely: Mk 3:7–12 Kulcsige: Mk 3:10 „Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék.”
Márk evangélista eddig feltárta, hogy az Úr Jézus szolgálata milyen ellenségeskedést váltott ki a farizeusokból. Négy esetben szemléltette ezt. A sorvadt kezű ember meggyógyítása után a farizeusok már komoly tervet szőnek, hogyan öljék meg Jézust.
Igehely: Mk 3:1–6 Kulcsige: Mk 3:1 „Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember.”
Tegnap az Úr Jézust és tanítványait a természet szépségében, gabonaföldeken láttuk. (A természetet mi is akkor élvezhetjük tiszta lelkiismerettel, ha Jézussal járunk.) Most egy szombatnapi istentiszteleti alkalmon látjuk Őt, és abban, amit tesz, tanulság van számunkra.
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte.
Igehely: Bír 16:4–21 Kulcsige: Bír 16:15 „Delila ezt mondta neki: «Hogyan mondhatod, hogy szeretsz, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be, mert nem mondtad meg nekem, mitől olyan nagy az erőd.»”
Sámsonnak az volt az Istentől kapott feladata, hogy elkezdje Izráel felszabadítását a filiszteus elnyomás alól. Amikor fiatalemberként a nősülés küszöbéhez érkezett, megszeretett egy filiszteus lányt, ami ellen a szülők érthető módon tiltakoztak. Az Igében azonban azt olvassuk, hogy ez a tiltakozás kivételesen azért történt, mert nem tudták, hogy Istentől volt ez Sámson életében.