Igehely: Mk 8:27–30 Kulcsige: Mk 8:29 „Jézus tovább kérdezte őket: «Ti kinek mondotok engem? Péter így válaszolt neki: Te vagy a Krisztus.»”
A földi életben az ember meggyőződése kimagasló szerepet játszik. Ennek megvallása alapján határolnak be bennünket. Egy vádló vallomástétele meghatározza a vádlott jövőjét. Vigyáznunk kell tehát, hogyan foglalunk állást életünkkel és szavaink által.
Igehely: Mk 8:22–26 Kulcsige: Mk 8:25 „Azután Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent.”
Ki az, aki elmondhatja, hogy nem volt még soha kórházban? Amikor kórházba szállítanak, kivizsgálnak, hogy meghatározzák a nem megfelelő mutatószámok szerint működő területet, hogy kiderüljön, mi okozhatja a betegséget.
Igehely: Mk 8:14–21 Kulcsige: Mk 8:15 „Jézus figyelmeztette őket: «Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!»”
Megfigyelhetjük, hogy amikor egy édesanya óvja valamitől a gyermekét, az édesanya számára világos a leselkedő veszély, de a gyermeke számára legtöbbször érthetetlen. A tanítványok viselkedéséből sok esetben ez látszik.
Igehely: Mk 8:11–13 Kulcsige: Mk 8:12 „Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: «Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.»”
A farizeusok gonosz szándéktól vezérelve mennyei, vagyis minden kétséget kizáró jelet követeltek Jézustól. Ezt azonban nem azért tették, mert hinni akartak, hanem mert kísérteni akarták Őt.
Igehely: Mk 8:1–10 Kulcsige: Mk 8:4 „Tanítványai így feleltek: «Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?»”
Mai történetünk tovább erősíti az igazságot, hogy legnagyobb szükségünk a belső változásra van. Ezt külső dolgok nem tudják előidézni.
Igehely: Mk 7:31–37 Kulcsige: Mk 7:35 „És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy rendesen tudott beszélni.”
A süketnéma külső, testi állapota és gyógyulása nagyon szépen bemutat egy belső, lelki valóságot. A farizeusok és írástudók gondosan óvakodtak a tisztátalanságtól, úgy gondolták, így betartják a törvény követeléseit.
Igehely: Gal 5:22–23; 2Thessz 1:6–12 Kulcsige: 2Thessz 1:11 „Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan.”
Ha egy edényt megtöltünk, azt céllal tesszük. Ismerjük a bibliai képet: vannak tisztességre való edények, és vannak mást célt szolgáló edények. Bennünket az Isten tisztességre rendelt, de törékeny cserépedények vagyunk. Ám azt olvassuk, hogy ez kincset rejt magában: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van” (2Kor 4:7). Tehát mindnyájunkat jó és nemes célra teremtett a nagy Alkotó! Viszont a teremtmény engedetlenség miatt eltorzult és lázadóvá, vakmerővé vált. Újjáteremtő munkája által Ő képes újra hasznos edénnyé alakítani minket!