Mindennapi áhítatok

2021. január 31., vasárnap

Igehely: Lk 5:12-16; Kulcsige: Lk 5:13 „Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”

A lepra egy szörnyű, hosszú lefolyású fertőző betegség. Az Ószövetség poklosságnak is nevezi, ami több esetben a bőrbetegségek gyűjtőneveként is használatos volt. A betegség lappangási ideje akár több év is lehet. Külön meghatározott mózesi törvények szabályozták a leprások életét.

2021. január 29., péntek

Igehely: Mk 4:30-34; Kulcsige: Mk 4:30 „Majd így folytatta: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk?”

Ezen a héten szinte minden reggel a mezőgazdaságból vett példából tanulunk. Ez a példázat is a vetéssel kapcsolatos. Míg az elsőnél a hangsúly a talaj minőségén van, a másodiknál a vetés növekedésének titkát láttuk (magától terem), mai példázatunkban a végeredményen van a hangsúly.

2021. január 28., csütörtök

Igehely: Mk 4:26-29; Kulcsige: Mk 4:28 „Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.”

Jézus nagyon sok példázatot mondott az Isten országáról, de ez az egyetlen, amely Márk evangéliumán kívül egyikben sem található. A választott nép tudta, hogy eljön a Messiás és az Ő uralma. Várták a megígért Szabadítót és a szabadítását.

2021. január 27., szerda

Igehely: Mk 4:21-25; Kulcsige: Mk 4:24” „Ezt is mondta nekik: Vigyázzatok arra, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak. 

A felolvasott szakasz Jézus több mondását is tartalmazza. Szól a lámpásról és annak rendeltetésszerű használatáról, az elrejtett dolgok napvilágra kerüléséről, a mértékről, és arról, hogy akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”

A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.