Igehely: Mk 16:14-18; Kulcsige: Mk 16:15 „Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!”
Ebben az igében arról hallunk, hogy a feltámadás utáni napokban Jézus Krisztus elsősorban meggyőzte tanítványait feltámadásának a valóságáról. Erre nagy szükség volt. Amikor megjelent a tizenegynek, szemrehányást tett nekik, amiért nem hitték el a feltámadásáról szóló híreket.
Igehely: Mk 16:1-13; Kulcsige: Mk 16:6 „De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”
Jézus Krisztus feltámadása történelmi esemény, ami egy bizonyos időben és helyen történt. Ha Jézus nem támadt volna fel a halálból, mi soha nem hallottunk volna róla. A tanítványok meg voltak győződve, hogy a tragédia mindennek véget vetett.
Igehely: Mk 15:42-47; Kulcsige: „Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. Mk 15:46”
Nem sokat tudunk Arimátiai Józsefről, hisz csak ennél az eseménynél esik róla szó a Bibliában. Még a helyiség: Arimátia, ahonnan származott, sem teljesen beazonosítható. Tudjuk viszont, hogy a Szanhedrin tagja volt, amely igazságtalanul halálra ítélte Jézust Nagypéntek reggelén.
Igehely: Mk 15:1-19; Kulcsige: Mk 15:12-13 „Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok? Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg!”
Pilátus volt az egyik szereplő a Jézus körül zajlódó eseményekben, aki középutat akart találni Jézus és a néptől függő hatalma között.
Igehely: Mk 14:12-26; Kulcsige: Mk 14:18 „Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.”
Olvasva ennek a résznek az elejét, feltehetjük magunkban a kérdést, hogy miért nem mondta ki Jézus konkrétan, hogy hol szeretné a húsvéti bárányt elfogyasztani?
Igehely: Mk 14:10-11; Kulcsige: Mk 14:11b „Ő pedig várta a megfelelő alkalmat, hogy elárulhassa Jézust.”
Júdás az egész világtörténelem legnegatívabb szereplője. Az árulás jelképeként maradt fent az ő neve és még egy rivális csapathoz átigazoló sportolót is ezen a néven szólítanak. Tagja volt a tizenkét tanítványból álló csoportnak, de nem vállt soha igazi tanítvánnyá.
Igehely: 1Móz 26:12–25; Kulcsige: 1Móz 26:13 „Így gazdagodott ez az ember; folyton-folyvást gazdagodott, míg végül is dúsgazdaggá lett.”
Izsák vagyonának feltűnően gyors gyarapodása nem az ő ügyességének eredménye, hanem Isten áldása. Nem minden gazdagság tekinthető Isten áldásának. A hamis úton szerzett javak nem azok. „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek.” (1Tim 6:9a)