Igehely: Mk 14:10-11; Kulcsige: Mk 14:11b „Ő pedig várta a megfelelő alkalmat, hogy elárulhassa Jézust.”
Júdás az egész világtörténelem legnegatívabb szereplője. Az árulás jelképeként maradt fent az ő neve és még egy rivális csapathoz átigazoló sportolót is ezen a néven szólítanak. Tagja volt a tizenkét tanítványból álló csoportnak, de nem vállt soha igazi tanítvánnyá.
Igehely: Mk 14:3-9; Kulcsige: Mk 14:8 „Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre.”
Figyelemreméltó az, hogy Jézus mennyire tudatában volt annak, hogy milyen irányba halad. Tudta azt, hogy mi vár rá és átlátta a teljes egészét a képnek. Jézus nem csupán Isten tervének van tudatában, hanem ismeri az emberi szíveket egyenként.
Igehely: Mk 14:1-2; Kulcsige: Mk 14:1 „Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy Jézust valamiképpen csellel elfogják és megöljék.”
A vallási vezetők Jézusban az ellenséget látták nem pedig az Isten Fiát. Túl rövidtávon gondolkodtak és nem akarták elhinni azt, hogy Ő Isten küldöttje, hisz akkor alá kellett volna rendeljék magukat Jézus hatalmának. Számukra a hatalom jelentette a mindent és szerettek uralkodni a nép fölött.
Igehely: Mk 11:1-11; Kulcsige: 11:10 „Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban! Mk”
Ünnepeink mind Jézus Krisztus személyéhez kapcsolódnak. Mindegyik ünnepünk középpontjában Jézus egykori életeseménye vagy pedig egy beteljesülésre váró ígérete van. Amikor Jézus a földön volt, egy eljövendő országra mutatott, melyet megígért a követőinek.
Igehely: Mk 12:38-40; Kulcsige: Mk 12:38 „Tanítás közben így szólt Jézus: Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken.”
Érdekes lehetett a látvány, amint Jézus felszólalt a vegyes hallgatóság előtt. Ott voltak a farizeusok, írástudók, ugyanakkor voltak ott egyszerű, lelkileg éhes emberek is.
Igehely: Mk 12:35-37; Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt URának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Életének utolsó hetében Jézus sok kérdést kapott, és mindre bölcsen megfelelt. A mai igeszakaszban Jézus az, aki kérdez. A többi evangélistánál ugyanez a szakasz azzal fejeződik be, hogy nem tudtak neki felelni a farizeusok és az írástudók.
Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”
Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.