Mindennapi áhítatok

2021. június 3., csütörtök

Igehely: Róm 9:1-5; Kulcsige: Róm 9:5 „Akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen.”

Az egyházban Krisztus istenségéről már a IV. századtól kezdve különféle eretnek tanítások terjedtek el. Ezek, úgy gondolom, nemcsak Pálnak, hanem sokunknak szomorúsága és szívfájdalma ma is.

2021. június 2., szerda

Igehely: Róm 8:1-4; Kulcsige: Róm 8:3 „Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor bűnért való áldozatként tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben.”

Ma reggel az apostol a Fiú Isten testet öltésének következményeit tárgyalja. Akik Krisztusban vannak, azok ellen nincs semmiféle kárhoztató ítélet. Fel lettek mentve a törvény ítélete alól! Akiben Krisztus testet öltött, az többé már nem a test indulatai, hanem a Lélek irányítása alatt él.

2021. május 30., vasárnap

Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:22 „Leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”

E történetet megelőzően Jézussal utoljára 12 évesen találkozunk (Lk 2:42). Itt kb. 30 éves lehetett. 18 év után búcsút vett a názáreti ácsműhelytől, hogy eleget tegyen mennyei küldetésének.

2021. május 29., szombat

Igehely: ApCsel 1:4-8; Kulcsige: ApCsel 1:8 „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.”

Aki a tanítványság mellett kitart, annak ezért keményen meg kell harcolnia. Legtöbbször ezzel a harcával egyedül marad. De nincs ez Isten jóváhagyása nélkül. A trónus előtt is egyedül kell majd megállnunk.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”

Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.