Igehely: 1Tim 5:3-7; Kulcsige: 1Tim 5:5 „A valóban özvegy és magára maradt asszony pedig Istenben reménykedik, és kitart a könyörgésben és imádkozásban éjjel és nappal.”
Pál apostol ebben a részben a figyelmet azon alcsoportokra (özvegyek, idősek, szolgák) fordítja, amelyeket az emberek gyakran figyelmen kívül hagynak, kizsákmányolnak vagy lenéznek. Isten pásztorális gondviselését azonban nem kerüli el egyetlen csoport sem.
Igehely: Ézs 32:1-8; Kulcsige: Ézs 32:8 „De a nemes lelkű nemesen gondolkozik, és kitart a nemes dolgok mellett.”
Egy olyan korrupt világban, amilyen a mienk, egyszerűen lehetetlennek tartjuk, hogy a „király” (kormány) igazságosan uralkodjon és a „fejedelmek” (államfők) becsületesen. Álomvilágnak vagy mesébe illőnek tartjuk az ilyen elképzeléseket, amiben legfőképpen a gyerekek hihetnek.
Igehely: Mt 24:3-14; Kulcsige: Mt 24:13 „De aki mindvégig kitart, az üdvözül.”
Minden embert érdekli a „vég”. C. S.
Igehely: Mt 25:14-23; Kulcsige: Mt 25:21 „Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!”
Sok mindenbe fektetünk energiát a földi életünk során. De a szerzeményeink legnagyobb része mind az enyészetre van ítélve. Ilyenekre gondolhatunk: karrier, ház, autó, család, önmagam vagy bármi, ami e földi síkon van.
Igehely: 1Kor 15:55-58; Kulcsige: 1Kor 15:58 „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”
A Krisztusba vetett hit által győztesek vagyunk. Miért vagyunk győztesek? Mert Krisztus győzött a halál és a sír felett. A legnagyobb ellenségünk, a halál, amely annyi szenvedést és fájdalmat okoz, meg lett fosztva fullánkjától.
Igehely: Jn 12:20-33; Kulcsige: Jn 12:24 „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.”
Hogy az ember valamit elérjen az életben, az áldozattal jár. Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérje, időt kell szánnia rá, és le kell mondania bizonyos dolgokról. Hogyha valaki Krisztust akarja követni, szintén áldozatot kell hoznia.
Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.