Mindennapi áhítatok

2022. július 13., szerda

Igehely: Róm 12:1-3; Kulcsige: Róm 12:2 „És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

Számunkra – Krisztusban hívők számára – teljesen világos, hogy a világi értékrend és az Isten szerinti értékrend nem egyezik egymással, hanem teljesen szemben áll egymással, és nagyon sok esetben ütközik is egymással.

2022. július 12., kedd

Igehely: 2Kor 6:17-7:1; Kulcsige: 2Kor 7:1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!”

A Krisztust követő ember számára állandó dilemmát jelenthet az a kérdés: Hogyan viszonyuljunk a mellettünk élő hitetlen emberekhez? Hiszen érzékeljük, hogy az ő életvitelük és a miénk között hatalmas különbség van.

2022. július 11., hétfő

Igehely: Fil 3:12-14; Kulcsige: Fil 3:2 „Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosztevőktől, óvakodjatok a megmetéltektől!”

Jézus Krisztus követését a Biblia a keskeny úton való járásként mutatja be. Megváltónk beszélt arról a Hegyi beszédben, hogy a széles út a kárhozatba visz, mégis sokan járnak rajta. Ezért szólít fel a Megváltó arra, hogy lépjünk be a szoros kapun a keskeny útra, amely az életre vezet.

2022. július 10., vasárnap

Igehely: 2Krón 7:11-22; Kulcsige: 2Krón 7:14 „De megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.”

Mérhetetlen kiváltság, hogy a mindenható Isten megszólít bennünket, földi alkotásait. Amiképpen szólt annak idején Salamonhoz, ma is szól hozzánk a kinyilatkoztatott Szentírás szavain keresztül, újra meg újra.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).