Igehely: Fil 3:12-14; Kulcsige: Fil 3:2 „Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosztevőktől, óvakodjatok a megmetéltektől!”
Jézus Krisztus követését a Biblia a keskeny úton való járásként mutatja be. Megváltónk beszélt arról a Hegyi beszédben, hogy a széles út a kárhozatba visz, mégis sokan járnak rajta. Ezért szólít fel a Megváltó arra, hogy lépjünk be a szoros kapun a keskeny útra, amely az életre vezet.
Igehely: 2Krón 7:11-22; Kulcsige: 2Krón 7:14 „De megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.”
Mérhetetlen kiváltság, hogy a mindenható Isten megszólít bennünket, földi alkotásait. Amiképpen szólt annak idején Salamonhoz, ma is szól hozzánk a kinyilatkoztatott Szentírás szavain keresztül, újra meg újra.
Igehely: Gal 3:23-29; Kulcsige: Gal 3:26 „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.”
Krisztus nélkül nem lehet senki Isten gyermeke. Az a hatalmas távolság, ami a teremtő szent Isten és az elbukott bűnös ember között van, csak a Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával volt áthidalható.
Igehely: Zsid 12:4-11; Kulcsige: Zsid 12:5b-6 „„Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”
Gyermekkorban a fenyítés és a szeretet nem igazán fér össze, viszont növekedve, felnőve, igazán be kell látnunk azt, hogy fenyítés nélkül nem tartanék ott, ahol vagyok. Még fontosabb az, hogy nem látnám Istent olyannak, amilyen, hiszen nem lenne viszonyítási alapom.
Igehely: Jn 8:37-47; Kulcsige: Jn 8:42 „Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.”
Külföldön élve sokszor tapasztaltam azt, hogy milyen nehéz szót érteni olyan emberekkel, akik nem beszélnek azonos nyelvet. Egyszerű dolgok olyan nehézségekké válnak, amelyek a kétségbeesés szélére taszíthatnak egyeseket.
Igehely: Jn 8:30-36; Kulcsige: Jn 8:36 „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”
A hamisítás korát éljük. Minden, ami értékes, ami szép, annak van hamisítványa. Sokan szakemberek véleményét kérik annak érdekében, hogy egy drága műkincs vagy ékszer megvásárlásakor biztosan a valós terméket és ne a hamisítványt vegyék meg. De ez nem egy újkeletű dolog.
Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”
Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.